Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
228 A KORPOJÍAT ORSZÁGGYŰLÉS. állíthatá ki erről a bizonyítványt úgy a fejedelem személyére, mint a rendek többségére vonatkozólag. Bocskay azzal a bölcs és mérsékelt tapintattal, melyet az élet és tapasztalás iskolájában ittlion és a külföldön szerzett s melyet Bethlen Gábornak és Rákóczy Györgynek örökül hagyott, biztosítá Forgácsot, hogy neki becsületes törekvése a király és a főherczeg jóakaratának megfelelni, mint a melynek — tevé udvariasan hozzá — azelőtt a maga személyére sokat köszönhetett, s melyet megszolgálni akarna a jövőben is. 1) A rendek pedig, a kiknek lelkét az ország pusztulásának gyászos képe tölté be, ismételve is élénk kifejezést adtak Forgács előtt abbeli forró vágyuknak, vajha a föltételeket a fölség elfogadná s a kiegyezés nagy műve létrejöhetne. »Nem tudom mire való leszen a szabadság, ha országunk nem leszen hozzá«, — ezt a velős mondást nem egy aggódó hazafi panaszából merítheté a király és a főherczeg korponai békebiztosa. 2) Altalános óhajként hangzott föl csaknem valamennyiök ajakáról, hogy a török béke meglegyen, utánna közönséges, általános országgyűlés gyógyítsa a közállapotokat, addig pedig, a míg ezen az általános országgyűlésen a kiegyezésnek Korponán megállapítandó föltételei törvénybe igtattatnak, fegyverszünet vessen véget a vérontásnak, pusztulásnak. 3) Ilyen hangulatok közt kezdődtek meg november 24-dikén —- mint mondám — Forgács tárgyalásai a korponai rendekkel. Látni fogjuk, hogy a király s a főherczeg válasza és engedményei mennyiben modulálták a hangulatot. A tárgyalások alapjául azon föltételek szolgáltak, a melyeket Bocskay — a föntebb elmondottak szerint — július 17-kén kiilde meg Forgács Zsigmond és Pogrányi Benedek által a főherczegnek s a melyet — mint említém —az udvari körök a legelső tekintetre, hogy szelid kifejezésIrományok XIII. sz. 2) Forgács Zsigmond 1605. novemb. 25. Thurzó Györgyhöz. (Nemz. Múzeum, Jászay-gyüjtemény YTI. kötet.) 3) U. o.
