Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

1605. NOVEMBER—-DECEMBERBEN. 292 sei éljek, vakmerőeknek találtak.

1) A gyűlésben mindig legelőször Bocskay e föltételeit olvasták föl czikkenkint. a mire egyenkint Mátyás főherczeg megfelelő válasza következett. Erre megindultak az illető czikk fölött a viták, s a vita zártakor tüstént megformulázták a rendek a tárgyalás alatti czikkről hozott határozatukat.

2) Legelső pontja volt Bocskay július 17-diki föltételeinek a római katholikus, az ágostai és a helvét hitvallások gyakorlatának egyenlő szabadsága, minden megszorítás nélkül »mind kulcsos és mezővárosokban, várakban, akképen az falukban« — teszi hozzá a magyarázó megokolás. Ennek az egyenlő szabadságnak törvény által való biztosítását

3) követeié a fejedelem s e követelés folyományakép kivánta, hogy a lutheránusok elégetéséről szóló 1525-diki törvény s az alkotmány ellenére becsempészett 1604. évi XXII. t.-czikk törvény által törültessenek. Ha a kívánság előzményeit s a talajt, melyre Korponán talált, tekintetbe vesszük, lehetetlen be nem ismernünk *) Szükségesnek tartám az Irományok között (X. sz. a.) közölni Bocskay e föltételeit, mert egybevetésük nélkül nem igen érthetők a tárgyalások. -) Világosan mutatja ezt az eljárást az Irományok XIII. sz. a. közölt Napló féle (melyet ezután mindig Napló néven fogok idézni.) Ellenben hibás képet ad az alkudozás menetéről a Vict, de Chorebonál 1 — 6 lapokon közölt irat. Ebben a Chorebo-féle iratban az egyes articulusok (melyekre mindig a főherczeg válasza következik) mint Bocskay és a rendek együttesen előterjesztett kívánságai vannak feltüntetve; holott nem egyebek, mint Bocskay július 17-diki föltételeinek kivonatos redactioi. A főherczegnek Eorgács által adott válaszára, a mely deliberátiókat a rendek hoztak, azok Chorebonál nincsenek meg, mint ezt már a 220. lap 1. jegyzetében is említém, 3) A föltétel hihetetlenül pongyola szövegezése (a mely pongyolaságot más pontoknál is bőven lesz alkalmam kimutatni és ostorozni) első pillanatra a »törvény által való biztosítást« nein látszik követelni, a mennyiben csak az L. Ferdinánd és Miksa alatti békés állapotokra hivatkozik. Pedig épen a törvény által való biztosítás kérdése a »punctum saliens«. Bocskay s a magyarság intentiója a törvényes elismerés, a receptió volt. Ezen fordul meg. a mint látni fogjuk, az egész ügy, úgy a korponai gyűlésen, mint a bécsi békénél

; egész az 1608. I. tczikk létrejöttéig.