Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

1605. NOV EMBER — IIECZEM BEKBEN. 211 ban az uralkodó székvárosában Prágában, a czéltalan makacsság, a kiegyezés húzódása miatt erős forrongás volt észlelhető a kedélyekben; mindenki lázadásról, a császár ellen való támadásról suttogott; a kereskedők jó előre biztosíták magokat minden eshetőség ellen s valóban kevés híja vala, hogy a zendülés az ősz folyamán ki nem tört. Aztán a prágai két legnagyobb bankház — a Castelli és a Werthemann banküzlete — az udvari kamarának adott rövid lejáratú, de vissza nem fizetett óriási kölcsönök miatt nem levén képes a folyó fizetéseket eszközölni, roppant követelései daczára is megbukott s így aztán viceversa a kormánynak sem volt senkije, a ki csak egy ezer forinttal is kisegítse a hozzá még el is árvult kamarát, melynek élére a császár Unverzagt halála (1605. márciusa) óta még elnököt sem nevezett ki.

1) Továbbá nem kerülhette el a császári kormány figyelmét az a komolynak Ígérkező mozgalom sem, mely a német protestáns, főleg kálvinista fejedelmek, a pfalzi és brandenburgi választók, különösen pedig az előbbinek környezetében és politikai barátainál megindult. E mozgalom vezetői azon az alapon állván, hogy a magyarok lecsendesítése magát a, Nemetbirodalmat ép úgy érdekli, mint Rudolfot, ennek a pacifikácziónak ügyét a császár mellett a német rendek kezébe akarták tétetni s mig egy részök megelégszik vala azzal is, ha a megegyezésútjait Rudolf és Bocskay között a németbirodalmi protestáns fejedelmeknek Bocskaylioz küldendő ünnepélyes követsége egyengetné; más részök egyenesen a Németbirodalom békebiztosaira akarta — ha kell teljesen önállóan és füg') Lásd mindezekre nézve a többi közt a flórenczi követ jelentéseit 1605. novemb. 14. és deczemb. 12. (flórenczi áll. ltár); továbbá Stieve II. 769. és Dispacci di Germ. 1605. novemb. 13., mely utóbbi a többek közt ezt mondja : » . . . et certamente se non si fa quest" accordo (=a magyar kiegyezést), si corse grandemente rischio di veder per queste provincie «na generál et molto fastidioso revolutione, et dio voglia che questa stessa cittá (=Prága) non sia delle prime » sollevarsi, perche bollono cosl fieri humori et non solo nelli popoli. ma nelli grandi ancora che pare che non si possano piű contenere et di giá vi sono molti di questi mercanti, che vanno destramente raccogliendo Ii negocii et le cose loro, per non esse colti sprovisti. . 14*