Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

II. A SZERENCSI GYŰLÉS 1605. APRIL HAVÁBAN.

1605. ÁPRII. 20. ELŐTT. 149 verünkkel elvessük, az minemő progressusokot az ellenség •ellen ez ideig az úr Isten adott, az kegyelmeteknél nyilván vagyon; ki népének nagy kárával fogyatkozásával volt eddig is előttünk;

x) mi magunk személyében peniglen sem fáradságinknak. sem életünknek, sem gvermekségünktíil fogván jámbor szolgálatunkkal talált keresetünknek nem kedveztönk, hanem minden megmaradásunkért ki erogálván az vitézlő népre, mindent az mi illett cselekedtünk. Ebben noha sokan országunkban Tuti omnes mutationes jiericulosae essé solent) hol egy féltül, hol más féltül, nem kevéssé megbánttattak /sic); de ezt az jövendő jó reménségért, mint szintén zűrzavar időben menő útonjárók, hogy minden órában az meleg napot várják reájok az eső után, így mi es nem sokára aurea tempóra exoptatamque pacis tranquilitatem nyervén, mindeneket ideig el kell felejtenönk. 1. Annak okáért, miérthogy Basta Eperjesről (mely váras fóndamentoma oka országunknak nagy része romlásának) az Római császár hadával hátrábbszállott, ki hogy ha Eperjesben megmaradóit volna, minden elvégezett akaratunk szándékunk az volt (kinek okáért kiváltképpen ez mostani napra convocáltuk volt kegyelmeteket) hogy de modo, via et circumstantiis kegyelmetekkel szólván beszélvén reája mennénk az ellenségre, és vagy helyben vagy mezőben találjuk. Isten segítségéből extrema quaeque tentemus. 2. De hogy immár hátrább szállott és az mint nálunk tudván vagyon népét nem tarthatja, akarom ti kegyelmeteknek jó tanácsát ebben értenem, ki az ellenségnek ártalmára •és nekönk jónkra lehetne. 3. Mert bizonyoson tudjuk mind az győzhetetlen török császár az én kegyelmes uram irásábul, azonképpen az fővezér és több basák levelébűl, hogy ő hatalmasságának segétségűl mellénk rendelte hadai egynehány nap alatt bizonyosan felérkeznek, kinek egy része immár is jelen vagyon. Azonképpen az felséges Gazy Ghiray Tachtamis sultánnak tatár császárnak íia, szép nagy haddal Szolnoknál vagyon, kik várják, hogy szolgáltassunk velek. Annak okáért ezeknek !) Tán : elhittük.