Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
II. A SZERENCSI GYŰLÉS 1605. APRIL HAVÁBAN.
1605. A PRIL HAVÁBAN. 135 a hűtlenség bűnébe: hát az ilyen adomány birtoka ne a fejedelemre. hanem az előbbi, adományozó földesúrra háramoljék vissza. Az olyan nemesek jószágai végre, a kik Bocskayhoz hajolnának, de a német-birta helyeken lakván, nem jöhetnek hűségük bebizonyítására a fejedelemhez, az ilyen egyének olyan javai, melyek a Bocskaynak hódolt vármegyékben feküsznek, nem koboztathatnak el; a mennyiben pedig már elkoboztattak volna, hát in integrum restituálandók. 1) Nem szükség, azt hiszem, kiemelnem, hogy a rendek e kívánságai és föltételei világosan beszélnek egyrészt arról a tiszteletről, melylyel a magyar nemes a földesúri jogot, az akkori magyar társadalom ez erős alapját, még a zavaros időkben is respectálta; másrészt arról az ügyes és méltányos politikáról, mely a nyugati megyékben lakó s a Bocskaynak hódolt részekben is birtokos egyéneknek kibúvó ajtót hagyott. Míg a fejedelem a maga tanácsosaival a rendek replicáját meghányta-vetette, az alatt elkészült az országgyűlés amaz átirata, melyet Erdély rendeihez jónak véltek intézni a Szerencsen összegyűlt magyarországi statusok, tudatván velük, hogy Bocskayt ők is fejedelemmé választották s kérvén őket, hogy tartsanak szorosan össze Magyarországgal, »hogy immár — úgymond az átirat — lehessünk egy membrumok. ez kevés magyar nemzetségnek reliquiái, szerethessük egymást és örvendhessünk szép szabadságunknak, nem külön ben, mint a rekeszből kiszabadúlt madarak«. 2) Elkészült ugyanezen időtájt az az emlékirat-féle is. a melyet Bocskay hívei támadásuk mentségére mindjárt a gyűlés elején, még Bocskay fejedelemmé választása előtt, mint ezt a Bocskayt üdvözlő beszéd előre jelezte, 8) Európa népeihez határoztak intézni. Ez a hosszú védirat, mely abban culminál, hogy a magyarság csak a végső kétségbeeséstől kényszerítve szövetIrományok VII. sz. 2) Szilágyi, Erd. Orszgy. Emi. V. 377. 3) Irományok IV. sz.
