Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

II. A SZERENCSI GYŰLÉS 1605. APRIL HAVÁBAN.

136 A. SZERENCSI . GYŰLÉS. kezett régi és halálos ellenével, a törökkel, tulajdonkép a legborzasztóbb vádirat Iindolf király személye és kormánya ellen. Minden túlzás nélkül merem állítani, hogy hozzá ha­sonlót csak az 1849-iki év proclamatiói között találhatunk, •s ha irálya nem volna oly tökéletlen, talán páratlanul állana .-az egész világ összes forradalmai pronuntiamentóinak és kiáltványainak irodalmában. Tudja az egész világ, — ezen kezdi — hogy Magyar­ország a kereszténységnek több mint 200 esztendeje szolgál védbástyáül. Nincs valamire való család az országban, mely legalább egy sebesülttel s egy halottal ne járult volna ahhoz :a véradóhoz, mely a pusztulás, a szolgaság jármát hárította •el a kereszténység nyakáról. Százezrei estek el a magyar­inak véres küzdelemben, s noha nem egyszer szólítá föl a '.török az országot örök-szövetségre, soha nem állott el a magyar a kereszténység szent ügye mellől, inkább tűrt, vér­ezett, szenvedett és pusztult miatta. És íme, a kereszténység »ez erős pajzsát most az akarja összetörni, a kinek e pajzszsal karján az előliarczosnak kellene lennie: Rudolf király, kit •egykoron oly örömmel koronázott meg a nemzet. Annyi áldozatkészséggel, mint Rudolfot, egy királyát sem szolgálta még a magyar, neki a nemesség is megadóztatta magát; érte a 14 éves török háború minden szenvedését tűrte, mely •.alatt a hitetlen és keresztény harczosok százezrei gázoltak keresztül a magyar nemzet testén. És e roppant áldozatok fejében mit tőn a háladatos király ? Midőn a nemzetet meg­fogyva, elvérezve látta: elliatározá azt kiirtani s a szabad -országot hitvány tartománynyá sülyesztendő, erre a czéljára fordítni azt a segélyt, a mit nekie az összes kereszténység Nem szükség külön is hangsúlyoznom, hogy az igen hosszú vclirat vagy kiáltvány, részleteiben, sok helyütt nemcsak túlzó, hanem igazságtalan; pl. ott, midőn azt állítja, hogy Eudolf a maga országait és különösen Magyarországot hallatlan nagyságú és egészen önkényesen kivetett adókkal terheli s szipolyozza, különösen a török háború óta. Hiszen tudjuk, hogy az adót abban az időszakban évenkint összehívott •országgyűlés szavazá meg épenséggel nem nagy summákban, s ezen ..adó alól is ki tudták vonni magukat sokan, sőt túlságosan nagyon rsokan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom