Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

I. A MEGHIUSULT POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. JANUÁRJÁBAN

1 605. JANUÁRJÁBAN. 9 A magyar tanácscsal és a magyar kamarával egyetértve ez utóbbinak elnöke, a lázadók által annyira gyűlölt Szuhay püspök is az országgyűlés kihirdetése mellett nyilatkozott s ennek határnapjául az 1605. évi vízkeresztjét, azaz január 6-dikát ajánlotta. De ellenkezőleg az elnöksége alatti collegialis testülettel a személyes általános fölkelés kívánását az országgyűlésen épen nem javaslá, mert az, úgymond, veszélyessé válhatik. Indítványozta azonban azt, hogy a. király az országgyűléstől a kir. seregnek a jobbágyok által élelemmel való ellátását kérje, de túlságos áldozatot ne követeljen, nehogy a' kedélyek még jobban elkeseredjenek s a csász. sereg háta mögött újabb fölkelés támadjon. Szerinte legfeljebb azt határozhatná el az országgyűlés, hogy a mágnások és nemesek álljanak készen a király fölhívására fegyverhez nyulandók, mikor aztán a híveknek a lázadók javait Ígérhetné jutalmul a király.

1) Adót Szuhay szerint is elég volna annyit kívánni e vízkereszti országgyűlésen, mint a mennyit a múlt, 1604-dik évi megajánlott.

2) Hosszasan, de nagyon szépen és jóleső, higgadt alapossággal foglalkozik a magyar tanács iratával a. bécsi udvari kamara véleményes fölterjesztése Mátyás főherczeghez s arra az eredményre jut, hogy tűrhető föltételek alatt békés úton volna a legjobb a lázadást lecsillapítani s mint ennek a megoldásnak egyik eszközét helyesli a magyar országgyűlésnek 1605. január 6-dikára való egybehívását és azt, hogv a gyűlés tanácskozásainak tárgya más ne is legyen. S mivel a bécsi kamara egészséges nézete szerint a felső-magyarországi rendek nehezen fognának Pozsonyban megjelenni, azt indítványozza, hogy ugyanazon czélból mint Pozsonyba, hirdessen ott fönn is valahol Básta által a király részleges országgyűlést. Szuhay itt még a magyar tanács előterjesztésében a jogtalan vagyonelkobzásokat emlegető passus ellen is protestál. A mi e részben történt, mondja, az a törvények alapján történt, ha hibás valaki, hát hibásak a törvények és azok a birák, a kik a kamarai pörökben Ítéltek. Itt első sorban Illésházyra czéloz Szuhay. Lásd ily czímű művemet: •»Illésházy István hűtlenségi pöre.« s) Lásd Irományok ITT. sz.