Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

I. A MEGHIUSULT POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. JANUÁRJÁBAN

8 \ MEGHlŰSÚTiT POZSONYI ORSZÁGGYfVLÉS. előbbi magyar királyok nem tudtak tenni. Ép így ki kell mutatni a rendek előtt, hogy a lázadás közvetetten' oka a vallásiildözés nem lehet, mert ő felsége, senkit sem akar a katli, hitre erővel téríteni s csak oly templomot adott vissza Kassán is régi rendeltetésének, mely amúgy is a sz. korona peculiumához tartozott.

1) Igyekezzék hát a király a rendek hajlamát az országgyűlésen azzal a kötelező Ígérettel megnyerni, hogy az ország törvényeit és szabadsagait meg fogja tartani. Ez lesz a legbiztosb út a forradalom terjedésének meggátlására. Hasson e mellett a rendek lelkére a király még annak előadásával is, hogy egyéb országaiban szintén támadtak mozgalmak, még pedig a paraszt nép körében, a papság s a nemesség ellen, a melyeket ő felsége hamar elnyomott és a melyekben, ha ő felsége gondoskodásából el nem nyomattak volna, a földesurakat irtotta volna ki a lázadó parasztság. Végre nem habozott a magyar tanács ama csekély erkölcsi alappal biró, de a kor fölfogásában, fidelitás és és infidelitás fogalmai közti köz- és magánjogi különbségben nyugvó argumentumra is rámutatni, hogy a rendeket, a híveket, jutalmazza, illetőleg megjutalmazni igérje a király a hűtlenek elkobzandó javaiból, mint azt Ferdinánd és elődei hason esetekben cselekedték. A várak és városok megerősítése, a császári sereg élelmezése a »lázadók« ellen szintén bele volt a magyar kir. tanács orvosi receptjébe foglalva, noha az erre szükséges eszközök kimutatásáról gondoskodni, — hisz' nem is tehette — nem tartá szükségesnek.

2) ') Az az argumentum, melyet már a kassai eset alkalmából, a Magy. Országgy. Emi. X. kötetéből ismerünk, nem lehet meglepő katholikus kir. tanácsosok (plane papiak) szájából. Érdekesebb az, hogy protestáns emberek is azt állíták, hogy épen nem a vallás miatt fogtak fegyvert a magyarok. Ily értelemben írtak Rudolfnak Kolonics Sigfrid és más lutli. vallású ezredesek, a kiknek leveleit Rudolf aztán elküldő ' a prot. német fejedelmekhez. Á pápai nunczius jelentése Prágából 1605. január 17. Ered. Római Borghese-ltár. 2) Irományok II. sz. — Ez az igen fontos okirat még nevezetesb a Bocskay támadása történetének, mint a szóban forgó országgyűlésnek szempontjából.