Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.

1604. MÁRCZIUS — ÁPRILIS. 387 gedményt tették, liogy az adószedők a beszedett adót a kama­rához fizessék. Ellenben beszúrták a megajánlásba azt a clau­sulát, hogy »sublatis militum gravaminibus« s a földesurak erszényéből fizetett 50—50 dénárral a személyes fölkelés kö­telezettségét megváltottnak jelentették ki. A dicabeli zsoldosok fogadására, szokás szerint, a két dunai kerületben az országos főkapitányokat jelölték ki, Felső-Magyarországra pedig Petheő István, Homonnay Bálint, Mágocsy Ferencz, Perényi Ferencz és Pethe László közül kérték a királyt hogy válaszszon. Az adóhátralékokról kimondották, hogy azok nem a ka­marának, hanem a tavalyi főadószedők kezébe fizetendők, a kik belőle a tavalyról hátralékos zsoldot fizessék ki. A honvédelem kérdésénél a fölkeléseket illetőleg' a ta­valyi czikkre hivatkoztak, úgyszintén a mi a közmunkákat illeti. Ez utóbbi pontnál különben új limitatiót sürgettek s azon visszaélés eltávoztatását, hogy a kirendelt közmunkát sok kapitány a saját hasznára fordítja. Kereken tagadó volt a gabona-adót, a gabonaszállítást és ágyú vontatást kérő pontokra szóló válaszuk. A katonaság kalauzolásánál ellenben a dunai területeket illetőleg ráállot­tak a kir. előterjesztés kívánságára, míg Felső-Magyarországon a szepesi kamara tanácsosait ajánlják e tisztre. A többi pontokat lényegökben elfogadták, vagy, mint látni fogjuk a főherczeg replikájánál, hallgatással mellőzték volt a rendek s aztán a szomszéd országok határbirtokosaival folyó villongások megszüntetése végett határigazitó bizottsá­got neveztek ki, hogy aztán e pontról egy csomó sérelem elő­hozására térjenek át. Kikeltek mindenekelőtt az esztergomi, váczi és komá­romi várparancsnokok ellen, hogy zsoldosaikat a nép nyakára küldik. —s kérték a királyt: parancsolja meg hivatalvesz­tés büntetése alatt az országos főkapitányoknak, hogy minden csavargó zsoldost bárki följelentésére megbüntessenek és ál­lomás-helyére visszavezessenek, s adjon a király az alispánok­nak fölhatalmazást, hogy a megyei területekre csapatosan legeltetni járó katonát kivethessék, kikergethessék. A szabad hajdúkról s egyéb csavargó, zsoldban nem álló katonákról azt a határozatot hozták, hogy tartóik és protectoraik ellen a ká-

Next

/
Oldalképek
Tartalom