Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

V. A TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK 1602–1604-IG.

616 A. TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. katonai kihágások tárgyában pedig az ország panaszait kelle beterjeszteniök a pozsonyi országgyűlés elé. Egy pontja végre az utasításnak odaszólt, hogy az országgyűlés alatt a szab. kir. városok czikkelyeinek, t. i. magánjogi viszonyokról intézkedő szabványainak revisiója megkezdessék. Az instructió letárgyalása után egyéb országos és magánügyekre került, a szokásos tarkabarka czifra rendben, a sor. A már említett katonai kihágások, a »vasas németek« pusztításai miatt panaszt emelni, küldöttet választának a rendek Belső-Ausztria urához, Ferdinánd főherczeghez, mint a kinek fönhatósága alatt állottak a károlyvárosi végek s ugyanez ügyben országos bizonyság-levél kiadását határozták el a nagy kárt szenvedett Zágráb városának. Intézkedtek a rendek a közmunka felől is, a mely pontnál különösen egy körülmény köti le figyelmünket. T. i. minden füsttől két dolgost rendel a gyűlés. Ez azt mutatja, hogy egy tűzhelynél valóban több (nagyobb számú mint gondolnók) család nyomorgott, mert különben lehetetlen volt volna egy tűzhelytől két dolgost küldeni a közmunkákhoz. Megkapó adat ez Slavonia akkori szegénységéről. A téli haramia-pénz, vagyis az az összeg, melylyel a végházakban szolgáló horvát (slavon) gyalog zsoldosok, az u. n. haramiák téli zsoldja fizetéséhez a slavon rendek hozzájárultak, *) minden háztól 40 dénárban — nagy summa! — lőn megállapítva, s behajtása Medossóczy Ferencz zágrábi alispánra bizaték. A zágrábi püspök s Aranyossy György özvegyének magánügyét — azt hiszem — bátran el lehet hallgatnom. II. Az 1602. május 24-diki zágrábi gyűlés. Május havában 1602-ben a slavon rendek zágrábi gyűése köz- és magánjogi tekintetben egy-két nevezetesb vég*) E haramiapénz a dicán fölül volt fizetendő, miután a dica (a magyar dicának a fele) a nyári vagyis hadi hónapok alatt fizetendő zsoldokra is alig futotta ki.