Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1603. MÁRCZIUS HAVÁBAN.

160O. MÁRCZIUS HAVÁBAN". 129 Mindenek előtt azt indítványozta a kamara, hogy valami 40 előbbkelő osztrák család szólíttassék föl, hogy fiait Miksa mellé adja a magyar országgyűlés tartamára kíséretül. Rudolf a fölszólításokat gyorsan el is küldötte, s valóban a legnemesb osztrák családok, mint pl. a Puchaim, Eizinger, Lichtenstein, Landau, Tiefenbach, Auersperg, Rogendorif, Kolonich, Har­racli, Kuefstein, Teullel stb. családok kijelenték készségö­ket. x) Ezen kívül a király havi 6000 frtot, 200 főnyi tiszte­letőrséget, több osztrák étekfogót és pohárnokot igért az ifjú főherczegnek s csakugyan oly udvart állíttatott számára össze, mint a minővel pl. Ernő vagy Mátyás főherczeg a mul­takban soha nem rendelkeztek. A Bécsben székelő császári tanácsosok közül a két legkiválóbb és legtapasztaltabb, Mátyás főherczeg két fő támasza: Molard Ernő alsóausztriai helytartó és Krenberg Ulrik lettek — persze az udvari kama­rák, a hadi tanács tagjain kívül — kijelölve Miksa Ernő mellé első tanácsadókul. Ferdinánd főherczeg Molard Ernő­nek különösen szívére köté öcscse támogatását; de a király is rá parancsolt, hogy az épen ez időre eső alsóausztriai tarto­mánygyűlés megnyitására csak egy napra lesz szabad Pozsony­ból Bécsbe távoznia. Azonkívül dolgoztatott ki instructiót számukra, hogy a magyar országgyűlésen előforduló ügyeket mikép tárgyalják, bogy a főherczeg elnöklete alatti tanács­üléseken (nem az országgyűlésen vagy a magyar tanács ülé­sein!) a kérdéseket a főherczeg tegye fel, jelen nem létében pedig Molard elnököljön stb. 2) És így telt az idő február 24-dikéig, az országgyűlés kiírt határnapjaig, melyre (régi jó szokás szerint) egy-két lelkiismeretes főpap és követ kivételével sem a rendek, sem a király képviselője nem érkezének meg Pozsonyba. Nem is csoda. Hiszen a király még csak febr. 25-dikén kiildé el Prá­Lásd : Irományok XV. és XVI. SZ. a. Érdekes, hogy Rudolf ismert fösvénysége mellett kiadta parancsba, hogy a nagy úri kiséretre egy krajczárt sem szabad az udvarnak költeni, »sondern wird ein jeder auf so kurze Zeit von elirentwegen auf sein Unkosten aufwarten kön­nen . ..« Lásd: Irományok XXI. sz. a. a) Lásd a XI., XX., XXIV. sz. a. Irományokat ós a XXIII, számúnak mellékletét. Magyar Országgyűlési Emlékek. X. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom