Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 7. 1582—1587 (Bp., 1881)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 1587. NOVEMBER 14.–1588. JANUÁR 10.

202 . POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. jesztetik, és a király, esetleg a főherczeg, meghallgatva a véleményeket, fog határozni. A fölvidéki főkapitányságról a főherczeg úgy nyilatkozik, hogy mivel, bizonyos tekintetek miatt, mindjárt nem határozhat; még ez országgyűlés alatt oly intézkedéseket teend, melyek az ország és különösen a felső részek javára szolgálandnak; azon lesz, hogy a hadak rendesen kapják meg fizetésöket és szigorú fegyelemben tartassanak; ha pedig egyes kihágások felől tudomást nyer, a vétkesek megbüntetésére gondja lesz. Nem tartja méltányosnak, hogy az idegenek az összes kapitányságokból egészen kizárattassanak; kivéve a Dunán-inneni és túli főkapitányságokat; a fölvidéki kapitányság ügye függőben maradván. Az egri kapitányság betöltéséről a főherczeg akkor fog határozatot hozni, ha a megelőző pontok iránt az egyesség létre jő. Az országos bizottságok részére a határnapot a rendek tetszésök szerint határozhatják meg. *) Miután ez irat elkészült, a magyar tanácsosok visszahivattak, hogy azt meghallgassák. És még azon nap (deczember 22-én) megküldetett nekik, oly fölhivással, hogy azon esetre, ha ezen végső nyilatkozat, véleményük szerint, a rendeket ki fogja elégiteni, adjanak tanácsot, miként lehetne a vitás pontok iránt kiegyenlítést hozni létre. 2) A magyar tanácsosok, más na}), (deczember 23-án) a magok köréből egy főpapot és egy zászlós urat küldöttek a rendekhez, oly czélból, hogy azokat megnyugtassák és türelemre intsék. Itt fenyegető nyilatkozatokat kellett hallaniok. »Ha a főherczeg nem teljesíti kivánataikat, — azonnal szétmennek.« A tanácsosoknak nem volt szükségük ezen pressióra. Ez alkalommal a rendekkel egy értelemben valának, és ugyanazon álláspontot foglalták el újabb nyilatkozatukban. Az ország kormányzásának két ágát különböztetik meg, egyik a belügyeket, a másik a külügyeket foglalja magában. Ezek, különbség nélkül, mind tisztán magyarországi ügyek, akár hadi- vagy pénzügyeknek, akár vegyes ügyeknek neveztes3) Egykorú irat az udvari kamara levéltárában. — L. Irományok. XXII. sz. -) A főherczeg többször idézett jelentése.