Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 6. 1573—1581 (Bp., 1879)
I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1574. MÁRCZIUSBAN
1574. MÁRCZirSBAN. 19 fizessék; de kijelentették, hogy amennyiben fizetésök elmaradna, adómentességök újra életbe lép.*) A rendek, mikor második feliratukat a főlierczegeknek átnyújtották, élő szóval is kinyilatkoztatták, hogy ők ajánlataikban elmentek a lehetőség végső határáig; kérik tehát hogy többet tőlük ne kivánjanak.2 ) A két föherczeg hivatalosan felküldött jelentésében azt ajánlotta a királynak, hogy a lényeges pontokra nézve ragaszkodjék kivánataihoz. 3 ) Azonban bizalmas magán levélben azt tanácsolták, hogy mivel a rendek tovább Pozsonyban maradni nem akarnak, elégedjék meg a már kivivott eredményekkel, és azon ügyeket, a melyek iránt megegyezés nem jöhet létre, ismét hagyja függőben. 4 ) A király elfogadta tanácsukat. Titkos iratban felhatalmazta őket, hogy a kevesbbé lényeges pontokban engedményeket tehessenek, a többiek elintézését pedig kedvezőbb időre hagyják. B ) A rendekhez intézett második válasziratát szintén egészen Rudolf és Erneszt javaslatai alapján szerkesztette. Az adó-ügyre vonatkozó összes megállapodásokat elfogadja. Viszont elvárja a rendektől, hogy az ingyen munkák ') Az országgyűlés 1574. márczius 27-én benyújtott második feliratának egykorú példánya a bécsi udvari kamara levéltárában. — L. Irományok. YI. szám. 2) Rudolf ós Erneszt 1574. márczius 28-án atyjukhoz intézett levelükben irják, hogy a rendek kin37ilatkoztatták : »das sy auf Euer Maiestät gnädigist ersuech alles dasjenig so jetziger Zeit muglich zulaisten, gehorsambst bewilliget, mit Bitt, sy darbey gnädigist verbleiben zu lassen und darüber, nit zu treiben.« (A bécsi állami levéltárban.) 3) Az imént idézett levélben. *) A királynak márczius 28-án fiaihoz intézett latin leirata, ugyanott. 5) A királynak ugyanazon napon fiaihoz intézett német leirata ugyanott. Ebben felhatalmazást ád nekik »in denen, welche kain son ders Bedencken auf sich haben Inen für dismalen zu willfaren, diejhenigen aber so mer bedencklich, auf ain andere Zeit einzustellen.« c) Ezt a király maga mondja 1574. márczius 31-én fiaihoz intézett levelébe^. 2*