Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
IV. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1548. Október- és Novemberben.
\ 1548. OKTÓBER ÉS NOVEMBERBEN. 183 Azon óhajtás, hogy a király állandón Magyarországban tartózkodjék, ismét élénken nyilatkozott a rendek körében. Minthogy, felfogásuk szerint, immár eléggé bebizonyult, hogy hosszas távolléte mind az ő, mind a rendek érdekeire egyaránt hátrányos; felkérik, hogy az ország helyes kormányzása és megvédelmezése, az igazság kiszolgáltatása és más egyebeknek keresztülvitele végett, melyek nélkül az országban az állandó béke, a rendek soraiban az egyesség és engedelmesség szelleme gyökeret nem verhet, maradjon állandón magyarországi hívei között. Továbbá az ország rendeit tartsa fenn ősi szabadságaik-, kiváltságaik- és előjogaikban, mind a közügyek intézése, mind a véghelyek parancsnokságainak és egyéb hivataloknak betöltése körül. Azon nemeseket, kiket a lefolyt zavarteljes években némely hatalmasok parasztoknak sorsára juttattak, helyezze vissza szabadságukba; és őrködjék a felett is, hogy a városok és más helyek lakóit senki önkényesen el ne fogja, az elfogottak pedig haladéktalanul szabadon bocsáttassanak. x) Több megyei követ a nádori méltóság betöltését kezdette sürgetni. Azonban kezdeményezésöket a többség nem részesítette támogatásában. Ez abból indult ki, hogy az ország törvényei értelmében a nádor választására külön országgyűlést kell egybehívni. 2) »Midőn tehát — így szól az erre nézve alkotott czikk — ő felsége a nádort meg akarja választatni, mi a rendek nézete szerint további halogatás nélkül lenne eszközlendő, akkor majd hívja össze az országgyűlést úgy, hogy a meghívó levelekben kijelelje a nádori méltóság betöltésének feladatát; mire a főpapok, urak és nemesek közmegegyezésével választassék meg a nádor.« 3) A király a bemutatott végzésekre késedelem nélkül kö1) A XXII. LYI., LVIIL, LXY. czikkek. 2) Ezen felfogás félreértésen alapszik. Az 1486-ki törvénykönyv azt követeli, liogy a király a nádor halála után egy év alatt tartozik az utód megválasztása végett országgyűlést hirdetni ; de ez nem zárja ki azt, hogy a nádorválasztás egy más czélból egybehívott országgyűlésen is történhessék meg. 3) A városok követei mellőztetnek.
