Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
III. A NAGYSZOMBATI ORSZÁGGYŰLÉS 1547. Deczemberben.
1547. deczKMBKRR en. 115 A császár soká késett ezen felterjesztésre megadni válaszát, Hónapok múltak el. míg a követek ismételt sürgetései, 1) végre június 12-én eredményre vezettek. Y. Károly kijelenti, hogy németországi győzelmei alkalmából a magyar rendeknek szerencsekivánatait szívesen fogadta. Régtől fogva oda irányozta minden igyekezeteit, hogy Németországban a belbékét megszilárdítsa, s ekként képessé váljék a kereszténység érdekeit oly módon karolni fel, a mint ezt a feladat nagysága követeli. Felteszi, hogy a magyar rendekrégtől fogva ismerik buzgó jóakaratát,melyet hazájok iránt táplál. Mit sem óhajtott melegebben, mint hogy alkalma nyíljék az ország hajdani szabadságának és fényének visszaállítására közreműködni, s e czélra Istentől nyert hatalmát értékesíteni. Jól tudja ugyanis, hogy Magyarország sorsa visszahat az egész keresztény világra, a mely amabban védfalát bírja, De a magyarok előtt sem titok, mily sokféle akadályok merültek fel, melyek a császárt szándékainak valósulásától visszatartották, és pedig épen olyanok részéről, kiknek hivatásuk leendett őt támogatni. Ez alatt Ferdinánd király, az ő tudtával, öt évre békét kötött, melyet, értesülése szerint, a törökök ekkoráig »elég lelkiismeretesen« tartottak meg; sőt a szultánnak egy legközelebb érkezett levele azon ünnepélyes Ígéretet tartalmazza, hogy mind maga meg fogja tartani a békét, mind pedig szigorú parancsot bocsátott összes basáihoz, hogy a béke megszegésétől óvakodjanak. Ennélfogva biztos reménység van, hogy a törökök a békét meg fogják tartani, annál inkább, mert haderejök másfelé van elfoglalva. A császár tehát azon meggyőződésben van, hogy jelenleg nem bocsátkozliatik oly vállalatokba, melyek a hitetlenek előtt aláásnák a keresztény fejedelmek szavának szentsége iránt viseltető bizalmat. Ha azonban a törökök magok szegnék meg a békét, a mit nem hisz, mihelyt erről értesül, be fogja bizonyítani, hogy mindenkor el van határozva a kereszténység érdekeit felkarolni. 1) A követeknek a császárhoz intéze't irata, egykorú másolat, ugyanott. — L. Irományok. IX. szám.
