Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
III. A NAGYSZOMBATI ORSZÁGGYŰLÉS 1547. Deczemberben.
116 A NAGYSZOMBATI ORSZÁG GYŰ [.ÉS A magyarok hősies szelleme, mely által indíttatva készeknek nyilatkoznak életüket és vagyonukat feláldozni, a császár teljes elismerését bírja ; teljesen méltányolja ő azon bölcs tanácsot is, hogy a keresztény hatalmak minden eshetőségre felkészülve legyenek. A jelen birodalmi gyűlésen buzgón igyekezett, és ezentúl is igyekezni fog segítséget eszközölni ki. Azonban a magyarországi véghelyekre idegen hadakat küldeni, és ekként egy felől saját alattvalóit terhelni, másfelől az ellenségben gyanút kelteni és azt a békekötés felbontására ingerelni: nem véli tanácsosnak; annál kevésbbé, mert kevesebb költséggel és terheltetéssel jár a véghelyeknek belföldi őrséggel való ellátása, a mi a törököknél sem ébreszthetne gyanút. Egyébkint bármily fordulatot vegyenek az események } a császár azon lesz, hogy minden esetben képes legyen a kereszténység, különösen Magyarország javáról gondoskodni. A magyar követek még ezen válasz vétele előtt, magán úton tárgyalásba bocsátkoztak a birodalmi gyűlésen jelen lévő egyes fejedelmekkel. 2) Azután pedig a birodalmi gyűlés által hivatalos fogadtatásban is részesültek, a mely alkalommal egyikök beszédet tartott. A végett küldettek ide, — így szólott — hogy ismételjék azt, a mit a magyar rendek követei a korábbi birodalmi gyűléseken Magyarország romlásáról és szenvedéseiről már többször előadtak volt; és felkérjék a birodalmi rendeket, hogy egy oly gazdag, kitűnő és a kereszténység körül annyira érdemesült nemzet megmentése érdekében, tanácsukat, vagyonukat és haderejüket ne kiméljék. Mert vájjon kikhez folyamodhatnának inkább mint ő hozzájok. kiknek érdekei Magyarország érdekeivel azonosak, és a kiknek leginkább kötelességök őrködni a felett, hogy a kereszténységet ne érje veszély? A magyarok nem kételkednek az iránt, hogy a német birodalom rendei igazolni fogják azon reményeket, a melyeket felébresztettek volt, midőn egy, a törökök ellen Magyarország !) A összárnak a követek részére adott válasza és a magyar rendekhez intézett irata, egykorú másolatok, ugyanott. — L. Irományok. X. és XI. számok. 2) A birodalmi gyűlésen tartott beszédükben említik : »Hac de re cum Emis et Illmis Dominationilms Yestris etiam privat m egimus.«
