Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

III. A NAGYSZOMBATI ORSZÁGGYŰLÉS 1547. Deczemberben.

A nagyszombati országgyűlés 1547. Deczemberben. A németországi vallási küzdelmek 1546-ban nyilt hábo­rúvá fejlődtek. V. Károly fegyvert fogott a protestáns fejedel­mek ellen, kik egy időben a kath. egyház és a császári hatalom ellen támadtak. Ily körülmények között a török ellen intézendő hadjárat tervét egészen elejtette, és Weltwycket visszakül­dötte Konstantinápolyba a békealkudozások folytatására. Ferdinánd ugyanezen czélbólUgrinovicsot bocsátotta a portára. A tárgyalások, melyekre, a pozsonyi országgyűlés felszó­lalása daczára, a magyar tanácsosoknak semmi befolyásuk nem volt, kielégítő eredményre vezettek. A béke öt évre köttetett meg, többi között oly feltétellel, hogy a magyar király évenkint 30,000 aranyat fizet a szultánnak és 3000-et Rusztein fővezérnek. 2) Ferdinándnak — ki ekkor Augsburgban tartózkodott, — erről még nem volt tudomása, midőn szeptember 25-én a magyar országgyűlést 1547. november 25-re Nagyszombatba hívta össze. A meghívó levelekben a tanácskozások főtárgyául a véghelyekről való gondoskodást tűzi ki; »mert habár — úgy mond — az ellenség ígéri is, hogy a békét vagy fegyverszüne­tet megtartja, nekünk mindenkor felkészülve kell lennünk.« Személyes megjelenését ez alkalommal nem helyezte kilátásba. Előre jelentette, hogy utasítással ellátandó biztosokat fog az országgyűlésre küldeni. 3) Ez kitűnik Ferdinándnak 1547 deczember 5-én a magyar hely­tartótanácshoz intézett leveléből. (Közli Horváth Mihály. Brüsseli Ok­mánytár. II. 141. 1.) 2) Hammer II. 201. s kk. 11. 3) Az 1547. szeptember 25-én kelt meghivó levél Kovachichnál, Supplementum. III. 211. 1. — L. Irományok. 1. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom