Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

III. A NAGYSZOMBATI ORSZÁGGYŰLÉS 1547. Deczemberben.

96 A NAGYSZOMBATI ORSZÁG GYŰ [.ÉS Biztosaivá gróf Salm Miklós főkamarásmestert, magyarországi főparancsnokot és gróf Nddasdy Tamás országbírót rendelte. ') Az országgyűlés megnyitása előtt Várday Pál királyi helytartónál Pozsonyban több főpap, főúr és nemes — szám szerint 24 — gyűlt egybe, -) hogy előlegesen a teendők iránt tanácskozzanak. Ezek — november 6-án — V. Károly császárhoz levelet intéztek. A schmalkaldeni szövetség ellen viselt háború, diadalmas befejezése alkalmából szerencse-kivánataikat tolmácsolják. Egy úttal kifejezik azon reményöket, hogy most miután a belső ellenséget leküzdötte, a török ellen fogja irányozni egész erejét. És habár értesültek, hogy Ferdinánd király a törökkel kötött fegyverszünetet meghosszabbította, bíznak benne, hogy védelmükről gondoskodni fog. E miatt el vannak határozva, hogy a közelebb megnyitandó nagyszombati országgyűlésből a császárhoz és az augsburgi birodalmi gyűléshez követeket küldenek. Nehogy azonban ezek talán már későn, a gyűlés befejezése után érkezzenek, szükségesnek látták e levelet előrebocsátani. Felhívják figyelmét arra, hogy a szultán a békekötésekben mindenkor csak a maga érdekét szokta szem előtt tartani; és jelenleg is megrettentve a császári hadak győzedelmei által, nehogy ezek ellene forduljanak, fogadta el a fegyverszünetet; annál inkább, mert más háború által van igénybe véve. Minélfogva az isteni gondviselés most nyújtja a legkedvezőbb alkalmat a török zsarnok igájának lerázására. Kérik tehát, tegye meg a birodalmi gyűlésen a kellő lépéseket, hogy a Magyarország felszabadítására elhatározott hadjáratot mielőbb meg lehessen indítani és szerencsésen befejezni. Addig is pedig, míg e hadjárat létesülhet, a véghelyek rögtön erősíttessenek meg, nehogy az ellenség hatalmába A részekre 1547. november 5-én kiállított királyi utasítás — melyről még alább bővebben szólunk — Pray kézirati gyűjteményében, a budapesti egyetemi könyvtárban. — L. Irományok. II. szám. -) Az V. Károlyboz intézett levél alatt, melyről alább szólunk, 24 pecsét áll. Az egyik Várdayé. A legtöbbnek birtokosát nem vagyunk képesek meghatározni.