Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1546. Februárban.

154(5. FEBRUÁRBAN. 5 Arról azonban, hogy az országnak hány megyéje és városa volt képviselve, és a főrendek soraiból kik jelentek meg az országgyűlésen, nincs tudomásunk.

1) A király a teendő előterjesztések iránt előlegesen kikérte mind magyar tanácsosainak, mind a bécsi kamarának véleményét.

2) Ezeket felhasználta előadásában, melylyel élő szóval nyitotta meg az országgyűlést.

2) Ismételvén azt, mit meghívólevelében az ország védelme és felszabadítása érdekében kitejtett tevékenységéről kiemelt, részletesen előadja azokat, a miket ez irányban az elmúlt (1545) esztendőben tett; rábírta ugyanis a császárt, hogy személyes vezetése alatt, egész erejével támadó hadjáratot indítson a török ellen, a mely elhatározásában csak váratlanul közbejött betegsége akadályozta meg. Miután ekként a legszebb alkalom, mely Magyarországnak a török igája alól való felszabadítására kínálkozott vala, eltűnt, a franczia király azt tanácsolta a császárnak, hogy Magyarország és az egész keresztény világ javára igyekezzék békét kötni a törökkel, felajánlván eczélból közbenjárását a szultánnál, mint a kiliez évek óta szövetségi viszonyban áll. Ezen ajánlatot nem volt tanácsos visszautasítani. A császár tehát és ő maga is (Ferdinánd) követeket küldöttek a portára, hogy a béke létrehozása ügyében tárgyalásokat kezdjenek. Szulejmán kezdetben nem volt idegen a békességtől. Mivel azonban később, a tárgyalások alatt, a magyarországi rendek egy részétől leveleket vett, melyekben ezek hódolatukat jelentették be és adófizetést Ígértek : kinyilatkoztatta, hogy kész ugyan békét kötni, de ezt Magyarországnak csak azon részére terjesztheti ki, a mely tényleg az ö (Ferdinánd király) kezei között van, nem tartván illőnek azon országrész lakóival kötni békét, kik fenhatóságát önkényt elismerték. Minthogy pedig a követek csak oly béke Követi jelentéseket ezen országgyűlésről nem bírunk. s) A bécsi kamara javaslata, mely azonban egyedül a horvát- és tótországi véglielyek állapotára vonatkozik, a bécsi kamara levéltárában. A magyar tanácsosok felterjesztése a bécsi titkos levéltárban. •— IJ. Irományok. II. szám. 3) Hogy a király élő szóval tartotta megnyitó-előadását, mind a törvénykönyvben, mind az országgyűlés irataiban többször említtetik.