Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

IX. A POZSONYI ÉS BESZTERCZEBÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉSEK.1541. Márczius- és 1542. Februáriusban.

826 POZSONYI ÉS BESZTEKCZEBÁNYAI OLISZÁU GYŰLÉSEK. Nemcsak azon tizenhét megye küldött követeket, melyek ekkoráig Ferdinándnak hódoltak, úgy mint: Árva, Bars, Bereg, Esztergom, Győr, Hont, Komárom, Liptó, Mosony, Nyitra, Pozsony, Szepes, Túrócz, Ung, Vas, Veszpre'm és Zólyom; hanem a János király területéhez tartozó tizenöt megye is, úgy mint: Abauj, Borsod, Fehér, Gömör, Heves, Kraszna, Középszolnok, Marmaros, Nógrád, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Tolna, Trencsén, Zala. Tizennyolcz királyi- és bányaváros volt képviselve : Bakabánya, Bélabánya, Beszterczebánya, Eperjes, Esztergom, Kis-Szeben, Körmöcz, Libetbánya, Lőcse, Nagyszombat, Pozsony, Selmecz, Soprony , Szakolcza, Székesfehérvár, Újbánya, Zólyom. Ellenben az ország Tiszán túli részei és Erdély nem küldöttek követeket. 2) Horvát- és Tótország sem volt képviselve. 3) ') Batthyányi és Beclc márczius 9-iki jelentése. Eredetije a bécsi cs. levéltárban. Es egy XYI. századbeli kézirat a budapesti egyetem könyvtárában. Kovachich. III. 368. 1. — Beszterczebánya város levéltárában találtatik egy irat, mely az 1543-iki országgyűlésre megjelent, vagy megjelenésüket előre bejelentett, főpapok, urak és követek névsorát, a részükre kijelelt szállásokkal, tartalmazza. Ezen névsorban a közlőiteken kivűl még a következőknek neveivel találkozunk: Az esztergomi olVasókanonok, a pozsonyi prépost, a szentmártoni főapát, a túróczi prépost, a székesfehérvári káptalan követei; továbbá Dóczy Mihály, Drágfy Gáspár, Dubovszky, Forgách Zsigmond, Kálnay Imre, Lipcsei, Losontzy István, Muttnaky, Nyáry Lőrincz, Puchwaltér Ádám, Sárkány János, Thurn Antal, és a lévai vár tiszttartója ; végre ezen névsor szerint Basó, Keglevich és Podmaniczky követeket küldöttek. Miután azonban a bécsi titkos levéltárban található névsort a k. biztosok küldötték be, nem haboztunk ezt fogadni el. 2),Thurzó Elek 1542. márczius 5-én Beszterczebányáról írja Ferdinándnak: „Quamquam enim Comitatus ultra Tisciani ista non intelligant, neque enim ex illis nuncii aliqui venerunt, neque ex I Transylvania." Eredetije a bécsi titkos levéltárban. 3) Bár a király Batthyányi és Beck részére külön megbízólevelett állított ki, melyben a horvát- és tótországi rendeket, kik az országgyűlésen megjelennek, értesíti, hogy a biztosok velők külön tárgyalni fognak. Eredeti fogalmazata a bécsi titkos levéltárban. — L. Irományok. II. szám.