Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

IX. A POZSONYI ÉS BESZTERCZEBÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉSEK.1541. Márczius- és 1542. Februáriusban.

1541. MÁRczirs- ÉS 1542. FEIÍRI'ÁRIITSBAN. 307 A királyi biztosok az országgyűlést február 26-án nyitották meg. ]) Miután megbízólevelüket bemutatták, előadták küldőjük üzenetét. 0 felsége Ferdinánd király — így szólottak — már Lajos király életében, Magyarország jólétének és megmentésének érdekében mindent megtett, mi hatalmában állott. Horvátország és Dalmátia több erősségét saját költségén szerelte fel és látta el örséggel. Midőn pedig a szerencsétlen mohácsi csata után Lajos király haláláról értesült, nem annyira jogainak, melyek szerint az ország kétségbe vonhatlanul őt és gyermekeit illette, érvényesítése, hanem az ország megmentése, az egész kereszténységet fenyegető veszély elhárítása végett, minden erejét megfeszítette. De mivel hő óhajtását: békés uton jutni az ország birtokába, ellenfele meghiúsította, kényszerítve volt fegyverhez nyúlni. A több évig tartó háború alatt fájdalommal szemlélte az ország pusztulását és a nemzet szenvedéseit. Hogy ezeknek véget vessen, bár jogainak és érdekei-. nek feláldozásával, békét kötött vetélytársával. Ez az esküvel erősített feltételeket nem tartotta ugyan meg lelkiismeretesen, ő azonban, nehogy újabb zavarokra adjon alkalmat, türelemmel szenvedte a sérelmeket. János király halála után, ő felsége sietett a lengyel királyt és az özvegy Izabella királynét értesíteni, hogy a nagyváradi békekötésben elvállalt kötelezettségeknek kész megfelelni. Ugyanakkor nyilt levelekben az egész nemzetet, és különösen János király tanácsosait felhívta, hogy hódoljanak meg. A főrendek nagy része hűséget fogadott. De igényeinek világos jogosultsága és kegyelmes ígéretei daczára, többen ellenséges állást foglaltak el, és a töröknek segélyét vették igénybe. Miután ezek irányában minden békés eszközt sikertelenül használt fel, és tartania lehetett attól, hogy közreműködésükkel az ország török rabságba jut, hadakat kezdett gyűjteni; nem az özvegy királynénak és fiának elnyomására, ha') Bártfa város követei 1542. február 28-án küldőiknek írják, hogy az országgyűlés „an dem Suntag vorsthienen erst angefangen." Eredetije a nevezett város levéltárában. — És Beck s Batthyányi márczius 9-iki jelentése. 20*