Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

III. A POZSONYI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. 1526. Deczember.

48 A POZSONYI OKSZÁTÍTÍYŰLÉS. \ nem maradhat, alkalmas-e P Vájjon bír-e elég erővel, hogy annyi pogány és keresztény ellenséget, ne mondjuk legyőzzön, de csak az ország határaitői távol tartson ? ,,A csehországi király ő fensége csodálkozik , mi vakság szállotta meg azon urak és nemesek lelkét, kik a vajdát királyivá választották. Ugyanis nem ismeretlen előttük, hogy minden egyenetlenségeik- és veszedelmeiknek, gyermekkora óta, ő volt szerzője. Emlékezzetek meg, hogy egyebeket mellőzzünk, csak arról, hogy Zsarnó vára alatt, melyet, megvetve a királyi tekintélyt és parancsot, megszállott, mennyi jeles férfiúnak, ágyúnak, vagyonnak és kincseknek elvesztét okozta, gyávasága által; és mily gyalázatot vont, csúfos futásával, nemcsak magára, de az egész magyar nemzetre! „És ki tud közületek könyűk nélkül emlékezni Nándorfehérvárról, mely, miként mindenki tudja, ma is a tiétek volna, ha a jó vajda, engedelmeskedve a királyi felség ismételt felhívásainak, az erdélyi hadakkal maga idején megjelenni, és a részére kijelölt alkalmas helyre elmenni akart volna. „Néhány évvel utóbb, a királyi felség s csaknem az egész ország roppant erejével és költségével, Szörény, Orsova és Pet erős és jeles váraknak segítségül küldetett; ő azonban ezen várakat, anélkül hogy csak megszállotta volna is, mindazon atyafiaitoknak, kik a hadjáratban részt vettek, fájdalmára és meglepetésére, félelemből, mint mondják, vagy bármely más okból, megfutamodván, a török által elfoglaltatni és lerontatni engedte. „Emlékeztek mindnyájan ama gyűlésre, mely harmadéve Hatvanban, a vajda működése folytan, létesült, melyen a királyi felség, úgyszintén minden jobbak, s a nemesség nagyobb része, erőszak, álnokság és csalárdság által reábirva, megjelent; hol azután a király és a főrendek, bizonyos kerítés közé rekesztetvén, mind abban megegyezni kényszeríttettek, mi a vajdának és pártjának tetszett. így a király akarata ellenére, ki a fenyegető veszély félelme miatt ellenszegülni nem mert, némely tisztviselők letétettek és másokkal helyettesíttettek. „Azon háború emlékét, melyet minap a törökkel oly szerencsétlenül viseltetek, az idő soha sem lesz képes eltörülni. Széles Magyarországon nincs senki, aki szerettei