Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XVII. FERDINÁND KIRÁLY NAGYSZOMBATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1535. Október-Deczember.

m 1535. OKTÓBER—DECZEJMBEK. 513 ezt a háborús idők és az ország megoszlása elkerűlhetlenné tette. Mihelyt a béke állandón helyre áll. a király igyekezni fog, hogy ez irányban is eleget tegyen a rendek óhajtásainak. A Mária királyné tiszteire és birtokaira vonatkozó kívánatok tárgyában a király nem nyilatkozhatik és intézkedhetik, a királyné tudta nélkül. Arra nézve pedig, amivel Behem Bernátot vádolják, hogy a mohácsi csata ideje óta több mint 32,000 aranynyal maradt adós; bővebb felvilágosítást kér. Egyúttal figyelmezteti a rendeket, hogy miután némely, a bányák közelében lakó nemesek a bányákban nagy károkat okoznak; gondoskodjanak arról, hogy ez többé ne történjék. Az ország határainak megállapítását a király szintén kívánatosnak tartja, és felhívja a rendeket, hogy ennek keresztülvitelére biztosokat rendeljenek; ő fel fogja hívni örökös tartományait, hogy ugyanezt tegyék. A király kijelenti, hogy amennyiben új vámokat állított fel, különösen Esztergomban, ezt az ország érdekében tette; egyébkint, ha kitűnnék, hogy azok a rendekre hátrányosak, nem fog késni azokat megszüntetni. A lőcsei vámra nézve bővebb felvilágosítást kér. Az ország kormányának székhelyéül a rendek által javaslatba hozott Nagyszombatnál, alkalmasabbnak véli Pozsony városát. A király hőn óhajtotta s most is óhajtja, hogy hosszabb ideig, vagy állandón tartózkodhassék Magyarországban; és amennyiben a körülmények megengedik, meg fog emlékezni a rendek óhajtásáról. A többi előterjesztett czikkeket elfogadta, vagy amennyiben a rendek kívánatait tartalmazták, azoknak teljesítését igérte. De végül hozzácsatolta azon záradékot, hogy mind ezt akként teszi, miszerint, „a királyi jogokra, kiváltságokra, és felsőbbségre" semmiféle sérelem ne háromoljék, főleg amennyiben, az ország jogait és szokásait nem ismervén teljesen, tudatlanságból vagy vigyázatlanságból cselekedett volna bármit azok ellen. ') Eredeti fogalmazata a bécsi cs. és k. titkos levéltárban. — L. Irományok. X. szám. Magyar Országgyűlési Emlékek. I. 33