Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)
XIII. A BÉLAVÁRI, VESZPRÉMI, SZÉKESFEHÉRVÁRI, ZÁKÁNYI, KENESEI ÉS BERENHIDAI GYŰLÉSEK. 1531. és 1532-ben.
330 A BÉLAVÁUI GYŰLÉS. 1531. többé nem fogja megtámadni: mindnyájan hozzá csatlakoznak ; különben másként fognak gondoskodni, nehogy az ország elveszszen. Azon esetre, ha egyik uralkodótól sem nyernek kielégítő választ, a törökkel lépnek alkura. „Jobb — így vélekedtek — holnap elveszni, mint ma." Melyik párt volt ezen megállapodásokra döntő befolyással ? Vagy talán az önzetlen hazaszeretet sugalmazta azokat? Ezen kérdésekre az adatokban, melyek rendelkezésünkre állanak, nem találjuk meg a választ. ') A névtelen magyar főúr levele alapján, melyet V. Károly spanyol fordításban V. Károlynak megküldött. Brüsseli Okmánytár. I. 119. s kk. 11. Ezzel öszhangzásban áll Bánffy Boldizsár jelentése, Peregi Albert pécsi prépost november 20-iki levelében, és Pempflinger István november 23-iki levele. Az utóbbi írja: „In quo conventu (Kenese) quid tractabitur quasi intelligo. Volunt ipsi hungari esse unanimes, et querere sibi dominum, qui eos defendat, ne totaliter peréant; non tercium, sed inter vos duos unum, et eum quidem, cuius defensionem ciciorem, utiliorem et regno huic conducibiliorem esse videbunt et palpabunt. Ita quod post conuentum eorum habitum mittere intendunt uno eodemque tempore tam ad Maiestatem Vestram, quam ad Joannem Scepusiensem. Ad Maiestatem Vestram mittent ad videndum et palpandum, ut ipsi dicunt , si Maiestas vestra in promtu et parata est, eos et Regnum suum velle defendere , et a tantis oppressionibus liberare, idque non verbis, neque litteris. quemadmodum hactenus factum esse dicunt, sed re ipsa et efl'ectu ; preterea, si Maiestas vestra eos in libertatibus eorum proxmssis, in quibus se eciam lesos esse dicunt, voluerit observare. Tune omnes, tam hü qui sunt apud Johannem, quam illi qui hactenus Maiestati vestre adheserunt, volunt unanimiter adherere Maiestati vestre, relicto Joanne et Turco. Ad Joannem quoque missuri sunt, interrogando ab eodem, quo pacto eos defendere voluerit, ad quorum defensionem thurcos aeeeptare nullo modo volunt, perthesi enim sunt auxiliis thurcarum. . . . Sed si arces finitimas amissas a maníbus thurcarum impetrauerit, illasque non verbis et promissis, sed defacto in manibus viderint, ipseque cesar thurcorum eos assecurauerit, nolle eos et Regnum hoc amplius turbare, neque opprimere. Quod tunc, casu quo Maiestatem vestram imparatam oifenderint . . . ipse autem Joannes premissis satisfecerit, omnes eidem ad unum adherebunt. Quod si neuter vestrum ad satisfaccionem prescriptorum paratus erit, tandem inquiunt, necessario rebus nostris aliter prouidere oportet, hoc est thurco adherere cum certis conditionibus. Melius est enim, inquiunt, nobis cras perire, quam hodie." Eredetije a bécsi t. levt.
