Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XI. A POZSONYI RÉSZLEGES GYŰLÉS. 1580. Május 8.

A pozsonyi részleges gyűlés. Szulejman 1529-iki hadjárata nagy utóhatással volt a nemzet politikai hangulatára. Míg egyfelől János király szövetkezése a kereszténység esküdt ellenségével, élénk elkeseredést szült; másfelől azon tapasztalás, hogy Ferdinánd az országot megvédeni nem képes, csüggedést idézett elő. Ehez járult, hogy a köz- és magán-élet minden irányaiban zavar és rendetlenség lionosult meg. A Ferdinánd pártján levő rendek, azon reményben, hogy a sokféle bajoknak orvosszert találandnak, ismételve felkérték Báthory István nádort, hogy egy gyűlés megtartását tegye lehetővé. Ez engedett sürgetéseiknek; 1530. május 8-ra Pozsonyba hívta meg, a Pozsony vidékén lakó főpapokat, urakat és nemeseket. • Vájjon ez Ferdinánd megegyezésével történt-e, és kik jelentek meg, nem ismeretes. Csak annyit tudunk, hogy az ország mindegyik renelje képviselve volt, 2) és pedig tekintélyes számban; mert a jelenlevők feljogosítottaknak tekintették magukat az egész ország nevében szólani. De Báthory István már nem vezethette e gyűlés tanácskozásait ; a halál épen azon napon ragadta el, a melyre a gyűlést összehívta volt. ') Meghívólevél nem ismeretes. A gyűlés -felterjesztéséből tudjuk, hogy „Palatínus multis , ac pene omnibus subditis fidelibus efílagitantibus ad Dominicam Jubilate proxime preteritam convocaverat Posonium precipuos quosque dominos ao nobiles, qui viciniores erant." Eredetije a bécsi t. levt. 8) Ugyanis a gyűlés felterjesztésének szövege ekként kezdődik: „Domini JPrelati, Baronen

, Kol des et cüii Ordines Begni Hungarie coinmendant Maiestati Vestre servicia eorum fidelia."