Hidrológiai tájékoztató, 2016

EMLÉKEZÉSEK - Hideg Agnes: Vásárhelyi Pál az Északkeleti Régióban

4. kép. Vásárhelyi Pál emlékműve Tiszadobon Az első kapavágással megkezdődtek a munkálatok: a gátak építése, az átvágások és nagyrészt a belvizek elvezetése a múlt században megtörtént. A „legnagyobb magyar”, Tiszát szabályozó terve és nagy munkája valóra vált. A tiszadobi árterületeket az Országos Természetvédelmi Hivatal 1976. október 10-én tájvédelmi körzetté nyilvánította."

A mentesített területek belvizeinek elvezetéséhez az is szükséges volt, hogy a vizeknek a befogadóba jutását szabályozni lehessen, illetve akkor is legyen erre lehetőség, ha a folyó magas vízállása a szabad befolyást nem tette lehetővé. Ezt a célt szolgálták a zsilipek és szivaty- tyútelepek. A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat ezért elhatározta, hogy Bercelen (Tiszabercel) egy zsilipet építenek. A zsilip 1858-ban megépült, de később többször is újjá kellett építeni. A Tisza töltésen ma is ott álló szivattyútelep már ipari műemléknek számít.1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 A műemléket Kiss Tanne István fotográfus képein csodálhatjuk meg az alábbi honlapon:

http://tannefoto.hu/galeria/ipar-industry/tiszabercel- szivattyutelep (2016)

2003-ban Sárospatakon Vásárhelyi Pál tiszteletére egy domborművet avattak. A vízügyi szolgálat telephelye is ebben az utcában van.16 Miskolcon egy mellékutca viseli Vásárhelyi Pál nevét. Talán jó lenne más formában is emléket állítani neki Miskolc városában!

Összeállította: Hideg Agnes

Ezúton mondok köszönetét az érdeklődő/támogató szakembereknek, akik segítették e kiállítás létrejöttét: Dr. Dobos Irma eurogeológusnak, dr. Bodnár Mónika muzeológusnak, Szarka Judit hídmérnöknek, Bede Katalin osztályvezető-könyvtárosnak, Oláhné Nagy Agnes művelődésszervezőnek, a Magyar Nemzeti Levéltár B.-A.-Z. megyei levéltár munkatársainak (Bodnár Tamás, Oláh Tamás, Rózsa György), Varga Gábor osztályvezető-könyvtárosnak.

1 Fejér László: Emléktábla jelöli Vásárhelyi Pál szülőházát. In: Hidrológiai Tájékoztató 1996/október 4-5. o. Előzőleg már volt egy emléktábla a szülőházon, melyet Vásárhelyi Pál születésének 100. évfordulóján (1895) állíttatott a Magyar Mérnök- és Építész - Egylet. Ez a márványtábla azonban a történelem viharában megsemmisült.

2 Dr. Dobos Irma'. Emlékezés Vásárhelyi Pálra (1795-1846) születése 200. évfordulóján. In: Hidrológiai Tájékoztató 1995/április 3. o.

3 Több nagy tudós, költő, politikus is járt ebbe az iskolába. Pl: Herman Ottó, Hunfalvy Pál és János, Szemere Bertalan, Pulszky Ferenc, Pavel Országh-Hviezdoslav. Ld: Egy elfelejtett iskola nagyhírű tanulói. In: Borsodi Szemle 1959. 6. sz. 35-39. o.

4 Zelenka Pák. Emléklapok a miskolci ág. hitv. evang. anyaegyház évszázados életkönyvéből. Miskolcz, 1883. 140. o. és Szebik Imre-Várhegyi Miklós: A miskolci evangélikus egyházközség története, 1783-1983. Miskolc, 1983. 54-55. o.

5 Lévainé Láng Zita: Vásárhelyi Pál szakmai indíttatásának miskolci vonatkozásai. In: Vizeink 2000. 11-12. sz. 14. o.

6 A hídépítés részleteiről olvashatunk: Gyulai Éva: Topográfia és városkép. In: Miskolc története 111/1. kötet Miskolc, 2000. 64-65. o.

7 A régi kőhíd képe látható dr. Gáli Imre Régi magyar hidak című könyvében. Bp. 1970. 77. o. ugyanez a kép szerepel a Hidak Borsod-Abaúj- Zemplén megyében című kötetben is. Miskolc, 1994. 22. o.

8 A térkép megtalálható a Magyar Országos Levéltárban. Jelzet: S 12 Div XIII No 0440

9 Szendrey László: Miskolcról indult el a halhatatlanság felé a legnagyobb magyar mérnök. In: Magyar Elet 1942. 26. sz. 6. o.

10 Vásárhelyi Pál és a reformkori mémökgeneráció. Szerk: Kaján Imre. Bp. 1995. 13. o.

11 Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában. Miskolc, 1996. 26. o.

12 Vásárhelyi Pál gyermekei: Vásárhelyi Paulina (Stuller Ferencné), Vásárhelyi Pál Lajos, Vásárhelyi Marianna, Vásárhelyi Mária, Vásárhelyi Amália, Vásárhelyi Berta Albertina (Hódy Lajosné). Hozzáférés (2016): http://countess.hupont.hu Gyevnár Erika: Vásárhelyi Pál - a legnagyobb magyar mérnök.

13 A hegyi falu "újabb" neves emberei. In: Eszak-Magyarország 2000. 114. sz. 6. o.

14 Botár Imre-Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása (1846-1879). Bp. 1971. 33. 34. o.

15 Dr. Diczházy Mariann: Tiszabercel. Szivattyútelep. Bp. 1990. TKM kiskönyvtára 375. sz. 10. o.

16 A dombormű avatásáról megjelent cikk-Vásárhelyi Pál évszázados tervei. In: Déli Hírlap 2003. 16. sz. 5. o.

7