Hidrológiai tájékoztató, 2016
EMLÉKEZÉSEK - Csath Béla: Emlékezés a 100 éve elhunyt Zsigmondy Béla fúrómémökre
Emlékezés a 1Ö0 éve elhunyt Zsigmondy Béla fúrómérnökre A XIX. századi magyar vízgazdálkodás történetének ez az időszaka is bővelkedett nagy egyéniségekben. Közülük kiemelkedetek azok, akik szellemi felkészültségüket, műszaki alkotásukat egybekapcsolták a társadalmi haladás ügyével. A vízgazdálkodás fiatal nemzedékéből ott találjuk a legtöbb alföldi város vízellátáshoz nélkülözhetetlen kutak készítőjét, a fürómérnökké vált 1. kép. Zsigmondy Béla a Zürichi Technikum elvégzése után Pesten született 1848. március 7-én. Ugyanitt végezte középfokú tanulmányait, majd 1867-től a Zürichi Eidegenössische Technikumot végezte, a gépműtani szakok mellett, a nagybátyja hatására geológiai, ásványtani és kőzettani előadásokat is hallgatva szerezte meg oklevelét 1870. augusztus 13-án (7. kép). Hazatérése után előbb Petrozsényban dolgozott, majd Zsigmondy Vilmos 1872. decemberében bevonta a Városligeti fúrás munkáiba. Ezt követően kezdte el mérnöki pályafutását, amikor a legnagyobb érdeklődés mutatkozott az egészséges vizet adó kutak iránt és működési területét az Alföldre helyezte át. Eredményes vízfürási tevékenységének sorát 1878-ban Hódmezővásárhely-I. számú kút nyitotta meg (2. kép). 1888-ig, Zsigmondy Vilmos haláláig a mester és tanítvány szoros kapcsolatban állottak. Ez időben készített vízfeltáró fúrások közül megemlítendők: Herkules- fürdő, Hódmezővásárhely-II., Szentes város közkútja, Püspökladány-11. sz. kút stb. A nagybátyja halála után, az 1890-et követő években is megőrizte vezető szerepét az Alföldön. Említésre méltó munkák: Békéscsaba „Angyalos kút”, Szarvas ’’Ceres kút”, Mezőtúr „Flóra kút”, a nagyszalontai artézi kút stb. 1892 után Zsigmondy Béla Budapesten (Kőbánya) ipari célokat szolgáló kutak sorozatát készítette el különböző serfő- zökben, téglagyárakban. Tevékenységének külön körét jelentették a szénkutató fúrások, melyek közül a legnagyobb sikert a tatabányai szénmező feltárásában végzett a cég. A sok vízkutató fúrás mellett - mely végig fő működési területe volt - talajkutató és hídpillér alapozásával kapcsolatos fúrásokkal is foglalkozott Zsigmondy. Az előbbiek körébe tartoztak az un. „kém fúrások”, melyek közül a legnevezetesebb munka volt a szegedi árvíz utáni, a város rendezési terv elkészítéséhez szükséges talaj fúrások elkészítése volt. Az utóbbiak közelebb hozták a hídépítéséhez és tevékenységi körét 1894-től kibővítette e téren is. A zentai, a técsői Tisza-híd, a gombosi vasúti Duna- híd, a Lánchíd újjáépítési munkákat is a Zsigmondy cég végezte. Zsigmondy Béla közpályán is működött kora ifjúságától. a zürichi egyetemi évektől kezdve, hazatérte után belépett a Magyarhoni Földtani Társulatba, tagja lett a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek (MMÉE), ott bábáskodott az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alakuló közgyűlésén, de végül is nem lett tagja az egyesületnek. Széleskörű munkát végzett a nemzetközi fúrótechnikusok egyesületében (Bohrtechniker Versammlung). Alaposan kivette részét a szervezésben annak vándorgyűlésein, öregbítve ezzel is a hazai mélyfúrások, vízkutatók hírnevét. 1908-tól rendes tagja lett a „Magánmémökök Országos Szövetségéinek. 2. kép. A Hódmezővásárhely I. sz. kút 8
