Hidrológiai tájékoztató, 2016
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A felújított Diósgyőri Vár környezetének történeti hidrológiai értékei
mel, amelyek kiváltására nincs reális lehetőség. Továbbá a várárokban és a közeli Szinva mederátvágásban langyos karsztvizek fakadnak, amelyeket a felújítási műveletekkel elfedtek. A hegység lábára felhúzódó lakóterületeket időről időre veszélyeztetik a hegy felöli karsztvíz táplálás miatt megemelkedő talaj- és rétegvizek. Nem véletlen, hogy ezt a hegylábi emelkedést Berekaljának nevezik! A felvázolt kultúrtörténeti értékek, a helyi lakosság érintettsége és a város vízgazdálkodási szempontjai miatt az utóbbi években a munkálatok során számos kérdés merült fel szakmai körökből és a polgárság részéről. A végrehajtott felújítások felkeltették az országos és külföldi érdeklődést ebben a rendszerváltoztatás után, gazdasági és társadalmi válsággal sújtott térségben. Ismeret és kutatástörténet Czeglédy Ilona Diósgyőri Vár régészeti feltárását összefoglaló remekművében megtalálhatók a legrégebbi vízrajzi vázlatok, vízügyi adatokat is bemutató egykori képek, valamint az 1960-as, ’70-es években a várárok feltárása közben megemelkedett talajvíz-karsztvíz elöntések fényképei (I. kép). Történetileg a legrégebbi hidrológiai vonatkozású események a várfurdőhöz (Bozena Nemcová 1851), a Szinva meder szabályozásához (Schréter Z. 1929) a kohászati homokbányászathoz (Alföldi L. et al. 1973), a vasgyári vízellátást segítő Tavi forráshoz (Balogh K. 1947), a rövid idejű szénbányászathoz (Schréter Z. 1929) kapcsolódnak. A várat érintő első „szakszerű” vízügyi munka 1928-ban történt, amikor a közismert lillafüredi hévízkutató fúrási munkák, parlamenti viták miatti szüneteltetése idején, a várárokban fakadó langyos forrás mellett egy 54 m mély kutató fúrást mélyítettek Mazalán Pál és Pávai-Vajna Ferenc irányításával. Az 1930-40-es években több szakaszban kiépül a Tavi-forrási vízbázis amely védőterületén azután további kutatások (8 m-es akna: Jakucs L., gépi fúrások), majd szanálások történnek a Mély épterv (Ember Károly) irányításával. Nagyjelentőségű ismereteket hoztak az 1960-as évek első felében a Szentgyörgy aknai vízbázis fúrásos és bányászati kutatásai (Juhász András 1966.) és maga a vízakna építés közbeni, majd üzemeltetési problémái. A következő, vízügyi adatokat is feltáró munkálatok 1965-68 között társadalmi munkában folytak a vár rekonstrukciós műveletei során, az MHT Borsodi Csoport Hidrológiai Szakosztálya közreműködésével. Ennek további ágai a hídalapozási szakvélemény, a felhagyott homokbánya vízszint visszaemelkedését követő és későbbi „vizes” épületkár vizsgálatok, engedélyezési terv a vizesárok és tó visszaállításához, a várfalakban található építőkövek származási helyének, valamint a félbemaradt rekonstrukció nyomán megindult tönkremenetel miatti szikla és várfal állékonysági vizsgálatok (Juhász A. - Scheuer Gy. - Szlabóczky P. 1993). Az 1970-es évek elején a Ny-i városrész, valamint a vasgyári vízellátási nehézségek miatt végzett hegységperemi-előtéri karsztvíz kutatások, próbafúrások adtak újabb ismereteket, amelyek már a népszerű strandfürdő melegvíz ellátására is kiterjedtek. (Szlabóczky P. B. Szabó L. 1972). 1970 körül a tervezett berekaljai beépítések miatt és a Miskolc Építésföldtani Atlaszához kiterjedt talajvízszint mérések történtek egyetemi hallgatók részvételével (Juhász J. 1979.). 1. kép. Az elöntött diósgyőri várárok a feltárás idején. (Czeglédy I. 1988.) Az 1990-es évek elejétől - az Európa Uniós csatlakozásunk mellékhullámaként - a két karsztvízbázis utánpótlódási területén sok adatot szolgáltató mederszigetelési és védőidom meghatározási tervek készültek Szlabóczky Pál irányításával, amelyre a Smaragd GSH Kft által 2008-2012 között végzett diagnosztikai kutatások tették fel a koronát. Az itt csak kivonatosan ismertetett kutatások több mint 8 évtizeden keresztül, közel 40 hidrológiai vonatkozású eseményt érintettek, mintegy 3 km2-nyi területen kb. 330 kutatási ponton, 35 MHT-s tagtársunk közreműködésével. Ezért igen szerteágazó adatbázis áll rendelkezésünkre a további vár környéki hidrológiai vonatkozású munkákhoz! A hidrológiai értékek rendszere A Diósgyőri Vár környezetében található hidrológiai értékek a földtörténeti múltban, a régészeti időkben és a várostörténeti időszakokban keletkeztek, felszínen és a földalatti mélységekben egymásra épülve, összefüggő rendszert alkotva és összekapcsolódva az egykori, illetve a mai felszíni-, talaj- és rétegvizekkel, karsztvizekkel, egykori vízmozgások nyomán létrejött karsztformákkal. Ezt kívánja érzékeltetni az 1. táblázat. így egy olyan érzékeny természeti-műszaki hálózat jött létre, amely bármely pontján beavatkozva, annak következményei másfelé is kihatnak. Legjobban ezt a Tér-ldő- Víz 3 dimenziós mátrix rendszert egy pókhálóhoz hasonlíthatjuk, amely egy pontját érintő külső behatás az egész „építményre” kihat, hasznos vagy káros módon. A rendszer érzékenységét fokozza, hogy a Diósgyőri Vár és történeti környezete egy sűrűn beépült szűk völgy65
