Hidrológiai tájékoztató, 2016

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A felújított Diósgyőri Vár környezetének történeti hidrológiai értékei

ben, többfajta építészeti struktúrával, közmű hálózattal kialakult városi belterületen van. w w y 1. táblázat. A Diósgyőri Vár és környezetének hidrológiai rendszere I CD Ő % GEOL Ó G I A I "évmilliók " RÉGÉSZETI "évszázadok" M O 1) E R N "évtizedek " F E L S Z í N 1 vized Szinva ősi mederhálózat (szigetek, holt medrek) Források tó rendszere —> Vizesárok, halastó, malom töltőcsatornákkal. Király(nő)i majd török sziklás tavifürdő —» Be (fel) töltések, Meder átvágások, Árvizek, Melegvízü strand (19 ->24°) és szauna TÁL AJ - és RÉTEG V i z e i Mocsarak, ingoványok Töltések Közkutak Háztáji kutak Építési és közműves vízkárok Bányaüreg vizek KARS Z T vized. és f o r m á ff Forró vizes kőzetelváltozások, telérek, érc kiválások. Egykori vízjáratok: barlangok, üregek, víznyelők Barlang lakók Várkutak, várárki forrás Fürdős források Érckutató táró(k) Műmeder források Várárki fúrás Ivó-, és fürdő vízbázisok A természeti (vízrajzi, geológiai) eredetű hidrológiai elemek: a Szinva ősi mederhálózatának mára már feltöl­tésekkel eltakart, de a település rajzolatából követhető egykori kanyarulatai, holtmedrek, szigetek, a hegylábi források által táplált tórendszer, egykori mocsarak, ingoványok. A hegyoldalon és a völgytalpon eltakarva vagy kőbányákkal feltárva találhatók az egykori karszt­víz járatok, barlangok, víznyelők és a földtörténeti múlt „gejzírei” helyén teléres kőzetelváltozások, érckiválá­sok. A hegység peremén jól felismerhetők az elmúlt 600 - 700 ezer év jégkorszaki völgybevágódását követő források geológiai maradványai (Szlabóczky P. 1990, 2003). A régészeti eredetű hidrológiai elemek az előbb fel­sorolt természeti eredetüekből alakultak ki az elmúlt néhány tízezer-ezer évben, évszázadokban a barlanglakó ősember, majd a várat építő és uraló tevékenységek nyomán. Ezekből napjainkra a vizesárok, a halastó, a királynők fürdője, mindezek töltő-ürítő és egyben ma­lom csatornái, esetleg a hegyoldali egykori bányavága­tok jelentősek. A modern időkben az előző időszakok hidrológiai elemeit továbbfejlesztették, vagy felhagyták, a modern település fejlesztés céljainak megfelelően. A terület eddig megismert hidrológiai értékeit az Lábra foglalja össze. A jelmagyarázat szerint több mint 20 féle külön­böző eredetű, de hidrológiai vonatkozású természeti vagy épített - látható vagy már eltakart - objektumot ismerünk a vár területéről és környezetéből. Összefoglalva: a Diósgyőri Vár kulturális környeze­tének természeti eredetű hidrológiai elemeit a régészeti (történeti), majd a modem időkben a mindenkori célok­nak megfelelően alakitották, hasznosították és haszno­sítják napjainkban is. Azonban nem hagyhatók figyel­men kívül a hidrológiai rendszer „láthatatlan” összefüg­gései, amint arra már a fentiekben rámutattunk. Például a karsztvíz források hozamát, szabad kifolyását korláto­zó, akadályozó műveletek nyomán megemelkedik a csapadékos időszakok karsztvíz nyomása. Ez a beépült hegylábi és völgytalpi területeken is talajvíz emelkedést, felszíni vízkitöréseket okoz, ami lakóingatlanok, közte­rületek károsodásához vezet, mint például a 2010. évi karsztárvíz nyomán. A várárokban és a Szinva meder­ben feltörő források visszafojtása burkolattal, annak tönkremenetelét, árvízi kiöntést okozhat. Ezért a meder burkolattal közelmúltban visszafojtott forrásokra, vala­mint a várárki forrásra-fúrásra szabad nyomásemelke­dést biztosító felszálló aknákat kell építeni. A várárok tervezett vízfeltöltése, a halastó visszaállítása, a strandi rekonstrukció mind olyan víztáplálási és kivezetési igénnyel jár, amely összefügg a nagyobb részt ivóvízbá­zisként működő források vízgazdálkodásával. Ezek a vízépítési munkák jelentősen érintik a szomszédos ivó­víz bázisok vízminőség védelmét is. A töltő-ürítő nyílt, illetve zárt csatornák megépítése jelentős településfej­lesztési, épületkár megelőzési, árvizkezelési problémá­kat rejt. Külön gond a völgytalpon és hegylábon egykor működött külszíni, illetve földalatti felhagyott bánya­üregekben tározódó, szivárgó vizek és természetesen az üreg omlások veszélye. Hidrológiai tervek, vágyak Az eddig elvégzett régészeti-építészeti munkák által kiváltott lakossági, turisztikai és kulturális érdeklődés miatt további fejlesztések várhatók többek között a hidrológiai, geológiai tényezők segítségével. Mielőbb tervezik a várárok vizes feltöltését, aminél felmerül a Szentgyörgy forrás és a Szinva felöli időszakos vízpót­lás, vízminőség megőrző átfolyás, valamint az elszivár­gás, párolgás és a szomszédos Tavi forrási vízbázis védelme. Ennek kiváltására nincs reális lehetőség, mivel az innen és a Szentgyörgy aknából szolgáltatott napi 8- 10 ezer m3 vízmennyiség kelet felöli pótlása átemelé­sekkel évi 100 millió forintos költségterhet, valamint több 10 millió forintos fejlesztést jelentene. Már az 1960-as években végzett kutatógödrös-beszivárgásos vizsgálatok is kimutatták, hogy a vízzel feltöltött vár­árok eredeti fenékszintű visszaállítása biztonsággal megoldható - a felszínközeli karsztvíz vezető-tározó 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom