Hidrológiai tájékoztató, 2016
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Csath Béla: 150 éves a Harkány-1 számú fúrás
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK 150 éves a Harkány-1 számú fúrás CSATH BÉLA gyémántokleveles bányamérnök Harkány helysége Baranya megyében Siklós mezővárosától fél mérföldnyire, nyugat felé, a Dráva apályában fekszik. Hévízforrásainak felfedezése a véletlennek köszönhető. 1823-ban Batthyány Antal, Harkány akkori földesura által fontossá váló állattenyésztés részére a Harkány melletti mocsarakat lecsapoltatván, amikor a munkások egyike, bizonyos Pogány János lábai betegségével küszködő gyűdi lakos azt tapasztalta, miszerint a pocsolya melyben áll, meleg. Ezt eleinte figyelemre nem méltatva, folytatta a munkálatok mellett a lába „fürösztését”, míg végre teljesen kigyógyult. „Az új hévforrásnak a híre elterjedvén gr. Batthyány Antal 1824-ben a hévforrást kitisztíttatván egy ölnyi átmérőjű, s fával kirakott kútba foglaltatta, melléje fürdőt építtetett, melybe a szomszédságból oda tódultak fürödni.” Az 1824-ben elkészült kút használata csak néhány évig tartott, minthogy benne a víz egyszerre elapadván, egyúttal a hévforrás egy pár ölnyi távolságra tőle tört ki. Nem volt más mód, a hévforrás ezen új kitörési pontján való foglalásnál. Az így keletkezett új kutat néhány év múlva az elsőnek sorsa érte, a hévforrás ugyanis más helyen kitörve, egy újabb kút létrehozását eredményezte. /. kép. Gróf Batthyány Kázmér Időközben gr. Batthyány Antal 12 fürdős szobával felépítette az első fürdőházat, majd a forgalom hatására a gróf új szobákkal és étteremmel bővített szállodát építtetett. Ekkor Patkovics József látta el a fürdőorvosi tevékenységet. Gr. Batthyány Antal halála után, fia Kázmér vette kezébe a térség irányítását, újabb szobákkal bővítve a szállodát és fellendítette a fürdő forgalmát. Jó propagandát jelentett Harkány számára a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VI. Vándorgyűlése 1845-ben Pécsett, Batthyány Kázmér ez alkalomból vendégül látta a résztvevőket, akik megtekintették Harkányt hírét víve a látottaknak (7. kép). A szabadságharc leverése után 1849-ben a Batthyány család birtokait elkobozták, mely Harkányfürdő fejlődésében pangást idézett elő, elnéptelenedett és hanyatlásnak indult. Közben a források elapadása és az új helyeken történő, új források feltörése újból ismétlődött, miközben 1860-ban amnesztia során visszakerült a Batthyány család tulajdonába a siklósi uradalom, s vele Harkány is. Gr. Batthyány Ödön birtokába került a gyógyfürdő, melynek életében újabb, jelentős fejlődési korszak következett be. A források feltörési helyének változásának megszüntetésére, ill. a feltörő víz mennyiségi és minőségi megoldására lépni kellett az uradalomnak, a megoldás Zsigmondy Vilmos személyében valósult meg. A kapcsolat felvétel az irodalomban három variáció szerint alakult:- Böckh János szerint: „Ugyanazon év elején (1865), melyben említett műve, a Bányatan megjelent, fordult a harkányi fürdő gondnoka Zsigmondihoz..- Szita László szerint: „Az uradalom az Országos Építészeti Igazgatóságtól kért segítséget a meleg víz feltárásához. 1865. március 26-án kelt az a nevezetes levél, mellyel közvetlenül is bizonyítható már, hogy a magyar artézi kút készítés klasszikus mestere Zsigmondy Vilmos bányamérnök volt az első, aki jelentkezett arra, hogy a harkányi meleg vizet fúrással hozza a felszínre.”- Míg maga Zsigmondy így nyilatkozott: „...a harkányi fürdő akkori gondnokát arra indították, hogy 1865. év elején hozzám fordulván, véleményemet a hévforrás általánosításának mikénti eszközlésére nézve kikérje.” A variációk megvizsgálása, hogy melyik igaz és melyik nem, nem e kis tanulmány célja. Zsigmondy Vilmos a fúrás előkészítéséhez alaposan megvizsgálta a környék földtani felépítését és a forrásokat, majd a szükséges szerződés aláírása után feltételezésének alátámasztására 1865. nyarán a fürdő területén egy 34,77 m mélységű próbafúrást mélyített le, mely kitűnő eredményekhez vezetett, s ennek alapján megbízást kapott egy állandó kút készítésére. 56
