Hidrológiai tájékoztató, 2016
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gálné Vitális Katalin: A budai Ördögárok 2016-ban
A próbafúrás eredményein az Országos Építési Igazgatóság maga kívánta a részeredmények alapján a harkányi újabb hévízforrást feltárni, azonban egy 1866. április 8-án kelt levélből Zsigmondy már arról értesülhetett, „hogy Batthyány Ödön úr Öméltósága a harkányi kút költségvetését jóváhagyta” (melyet Zsigmondy készített). A fúrás 1866. június 12-én kezdődött és szeptember 28-án be is befejezték 20 öl, azaz 37,77 m-es mélységben. „Ha a rétegszelvény sorozatot vizsgáljuk - írja Zsigmondy - három nagyobb vastagságú homokréteget találtunk, melyek alkatuknál fogva kitűnő vízbocsájtók s egymástól vízhatlan agyagrétegek által elválasztják. Az összes fürópróbák iszapolása után ezen három homokréteg mind megannyi földalatti víztartót tüntet elénk. A felső a helybeli szüremkezés vizét tartalmazza, a másik kettő hévizet szolgáltat, mégpedig az alsó 50 R foknyi, s a fölötte lévő 44 R foknyi hőmérséklettel, miközben egy kezdő béléscsőrakat elhelyezése után (3’72,5”, 960/762 mm;) 2,5°, azaz 4,32 m-ig; a második 24 hüvelyk belső és 29 hüvelyk külső átmérőjű (736/609 mm) béléscső rakat 17,5 ölnyire (33,0 m) nyomatott le... a harmadik ebbejutott 22 hüvelyk külső és 18 hüvelyk belső átmérőjű (558/457 mm) vízhatlanul készült (vörösfenyő) csővel sikerült végre a huszadik ölig (37,77 m) hatolni, a hol a hévforrások kitörése a fúrásnak végett vetett.” A kút 10 lábbal (3,5 m) a föld felszíne felett előbb 40 000, majd 44 000 akó (1530 1/p) vizet termelt. A víz hőfoka 50 "R, azaz 40 °C fok volt. Az eredmény Zsigmondyt igazolta, de a feltörő víz mennyisége és nyomása őt is meglepte. „A kristálytiszta víz hatalmas erővel bugyog ki a kútból, s a robajjal feltolakodó gázok nagy mennyisége forrni látszik. Égő gyertyával a gáz közvetlenül a víz felett meggyújtható.” Az ország első sikeresen elkészített hévízkútja Zsigmondy számára országos elismerést vívott ki, megalapozva mélyfúrási speciális hírnevét. A fúrás sikere mellett másik nagyjelentőségű eseménye az volt, hogy az új feltárt forrásvíz tudományos elemzésére is sor került. Than Károly 1868. július 13-án a MTA ülésén a „Harkányi kénes hévíz vegyi elemzése” címmel olvasta fel munkáját, melyben beszámolt az általa felfedezett, a forrásból előtörő gázok között az eddig ismeretlen szénoxiszulfid (COS)-ról, vagy ahogy ő nevezte „szénélegkéneg (új légnem)”-ről. A fúrással elért vízbőség, a látogatók számának növekedése arra sarkallta a tulajdonost, hogy olyan fürdőt emeljen, amelyik nagyobb befogadóképességével egyszerre több fürdőző igényét elégíti ki. A budai Ördögárok 2016-ban GÁLNÉ VITÁLIS KATALIN A budai Ördögárok a Budai-hegyek hegységszerkezeti törései mentén, ÉNy-DK-i irányban húzódik. 21 km hosszú völgyében közel 400 m a szintkülönbség, legnagyobb mértékben a középső szakaszon esik. Vízgyűjtő területe 65 km", a középvízhozam sokévi átlaga 0,25 m3/sec. Bár korábban nevezték Szent Pál patakának, majd a török korban Kovácsi pataknak, nem csoda, hogy a szeszélyesen kanyargó patakot a középkor óta az „ördög” jelzővel illetik. Egy szép tavaszi napon, 2016. március 31-én felkerekedtem, hogy meggyőződjek az Ördögárok mostani állapotáról. írásomban szereplő fényképek ezen a napon, valamint 2016. április 3-án készültek, hiszen egy nap alatt nem tudtam végigjárni ezt a közel 21 km-es völgyet. Nagykovácsiban a turista térkép segítségével köny- nyűszerrel megtaláltam a forrásvidéket (/.és 2. kép). A település fő utcáján végigmenve a Telki út sarkán pillantottam meg a patakot. Itt ível át rajta az első híd. A forrás után érdeklődtem. A helyi kamasz fiúk nem tudtak segíteni, állításuk szerint az előttünk levő mocsaras vidék tavait a forrás táplálja, de még nem jártak ott sosem. Az iskolai oktatást dicséri, hogy legalább a másik végét, az Erzsébet híd melletti torkolatot maguktól megnevezték. Egy gyermekeit sétáltató fiatalasszony járt már ott, de a pici gyerekek miatt elkísérésünkre nem vállalkozott. Bár elmagyarázta az utat, leírása alapján nem találtuk meg a forrást. Elbeszélése szerint nincs jelölve a hely, elhanyagolt, a földből folyik ki a víz a fák között. A forrás környéke mocsaras, időszakos tavak övezik a patakot. A patak medrét vályogos, réti talaj kíséri. A bal parton a lovarda földjei, a jobb parton a település utolsó utcája (Telki út) távolabb északnyugat felől a Kutya-hegy, északról a Nagyszénás, nyugatról a Szénás-hegy és a Cseres-tető öleli körbe a völgyet. Nagykovácsiban a Kolozsvár téren és a Kolozsvár utcában követtem nyomon a patakot. A Kolozsvár téren a kőhíd egyik oldalán a magyar németek kitelepítése 50. évfordulójának, a másik oldalon a felvidéki magyarok kitelepítésének 50. évfordulójának állítottak emléket. A Kolozsvári utca a patak partján fekszik. Szinte minden egyes házba hídon kell átjutni. A víz a kastélykerten keresztül folytatja útját, majd a település határánál a Szent Sebestyén kápolnánál folyik át a főút alatt {3.kép). A Nagykovácsi-medencéből délkeleti irányban, a Kopasz-erdő és a Remete-hegy között, az úttal nagyjából párhuzamosan folyik tovább a patak. Útját művelt földek kísérik. Remeteszőlős területén az Ördögárokpatak gondozott medrét sétány követi. A helyi kezdeményezéssel és összefogással kialakított Bodzaliget pihenőparknál kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a kikapcsolódás, az aktív pihenés és a társasági élet lehetőségét. 57
