Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsadányi Éva: Dr. Vitális István kéziratos hidrogeológiai munkássága, avagy dr. Vitális István és a víz
A területen Héhalom községben előző évben artézi kutat fúrtak, amely csak 30 1/perc vízmennyiséget ad és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Összefoglalásban mégis egy új artézi kút fúrását javasolja, amely véglegesen megoldaná a problémát. Bakony hegység A várpalotai bányavizbetörésekröl és javaslatok a vízbetörés elkerülésére, Sopron, 1934.április 5. B.VI.18. A jelentés egy történeti áttekintést nyújt a várpalotai széntelep különböző bányamezőiben bekövetkezett vízbetörésekről. A betörések helyéről (fedőből vagy feküből) szintjéről és a betörő víz mennyiségéről. A bánya szakemberei kétféle álláspontot képviselnek. A szerző részletesen fejti ki véleményét ebben a kérdésben és a következőkben foglalja össze: „... , hogy Várpalota szénmezőiben a bányvizbetörések elsősorban északnyugat-délkeleti csapásirányú haránt- hasadékokkal és másodsorban délnyugat-északkeleti csapásirányu hosszanti peremi hasadékokkal és kisebb tektonikai elmozdulásokkal függnek össze.” Részletesen magyarázza ezt a mellékelt bányatérképen, ami sajnos elveszett. Csupán a földtani szelvény található meg a dokumentumban (2. ábra), amely csak egyetlen szelvény mentén szemlélteti a földtani felépítést. Javaslatot tesz a bányászati módszer változtatására és további bányamezők kutatását javasolja kevésbé vízveszélyes területeken. Jelentés a zircvidéki paleogén szénmedence karsztvíz szintjének tengerszint feletti magasságáról, Budapest, 1944. szeptember 9. B.Vili. 123. ( T.2526) „Zirctől keletre a Dudar község határában tervezett szénszállitó akna lemélyítése, illetőleg annak a megállapítása, hogy az akna főkeresztvágatát minő mélységben lehet karsztvizfeltörésmentesen kihajtani, felvetette azt a fontos kérdést, hogy a Nagyesztergár-Dudar-Csetény- Jásd-Bakonynána határában elterülő paleogén szénmedencében milyen a tengerszint fölött a karsztvizszint, vagyis a veszélyes vizszint?” E fontos kérdés megválaszolásához saját tapasztalataira, Heinrich Henrik bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató és Sándor fia írásos anyagaira támaszkodik, amikor dudari és csetényi szenes fúrások vízzel kapcsolatos tulajdonságait vizsgálja. A feltett kérdésre alapos megfontolás után a 150 m helyett, a 20 m-rel magasabban lévő 170 m tszf. magasságban adja meg a vágat kihajtási szintjét, hogy a veszélyes víztől mentes legyen. Nincsenek üregek „tömött” a triász mészkő, csak 6-8 1/perc vízveszteség jelentkezett. Haj szál vékony repedés lehet, tehát teljesen nem zárja ki a karsztvíz veszélyét. Alföld Jelentés a Hajdúszoboszlói gázos, sós hévviz értékesítéséről, Budapest, 1935.szeptember 18. T.3419 A mű első részében a Hajdúszoboszló 1. és 2. kutakkal kapcsolatos bérleti szerződésről ír. Az 1. számú kincstári fúrás 1091 m mély, benne földgáz és földi olaj található. A pontusi rétegekből a földgáz sós hévízzel (73 °C) keveredve kb. 2300 m3/nap mennyiségben tört a felszínre, 27,5 m magasra. Nagy a jelentősége ennek a magasságnak, amely a gáz miatt van, mert az átlagos ártézi vízszint 100 m körül van az Alföldön. A víz nem csak konyhasót, hanem jódot és brómot is tartalmaz, amely ezen paraméterek mellett gyógyvíznek is tekinthető. 2. ábra. A várpalotai II. és XVI. sz. fúráson átfektetett szelvény Eredeti ma 1:25 000 A budapesti kutakkal (városligeti, margitszigeti régi és új) összehasonlítva, csak a régi margitszigeti kút előzi meg a napi vízmennyiség szempontjából. A 2. kút lemélyítése is megtörtént 2036 m-ig. A két kút jelenlegi közel 5000 m3 gázt szolgáltat naponta. A fúrások számának növelésével ez a mennyiség tovább növelhető és akkor elegendő mennyiség lesz a város szükségleteire, a villamos telep és a MÁV komprimáló telepe részére is. •kkk Dr. Vitális István vízzel kapcsolatos dokumentumainak ismertetésével tovább bővült kéziratos dokumentumainak bemutatása. IRODALOM Vitális István (1939): Magyarország szénelőfordulásai, Sopron, Vitális István (2012): A szén keletkezése és Kárpát-medencei előfordulásai, Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány, Rudabánya Vitális György 2013a: Dr. Vitális István szénkutatásai 1920 és 1925 között, Bányászattörténeti Közlemények XIV.88-103.old Vitális György 2013b: Dr. Vitális István szénkutatásai 1926 és 1934 között, Bányászattörténeti Közlemények XV.42-57.old Vitális György 2013c: Dr. Vitális István szénkutatásai 1935 és 1946 között, Bányászattörténeti Közlemények XVI.60-78.old 55
