Hidrológiai tájékoztató, 2015
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Révfülöp fürdőhellyé alakulása
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK Révfülöp fürdőhellyé alakulása DR. DOBOS IRMA Szépírók és természettudósok egyaránt sokat foglalkoztak Révfülöp sokoldalú gazdagságával, s nem tudtak úgy elmenni mellette, hogy a természet adta szépségét ne írják le, ne tegyék közkinccsé. Jelentős szerepe volt a település életében a Balaton, s különösképpen a XIX. századi gőzhajózás történetében. Amikor Balatonfüred- ről a Kisfaludy gőzhajó 1847-től a tóparti településeket összekötötte, Révfülöpön is kikötött a Jankovich család révkikötőjében. Amikor viszont a Déli vasút megépült, 1861-től kezdve a Kisfaludy már csak Füred és Siófok között közlekedett, és ekkor komphajóval lehetett a szállítást Révfülöpről Fonyódra irányítani. Ez vezetett azután ahhoz a gondolathoz, hogy a Balaton középvidékén gőzöst kell építeni. 1872-ben Zala-Somogy Gőzhajózási Társaság néven részvénytársaság alakult és megépítette a Balaton második gőzhajóját, az első csavargőzöst, a Balaton-t. Kisebb megszakítással 1872-1879 között közlekedett is a Balatonon. 1. kép. Szoníagh Tamás (1851-1936) A révfülöpiek összefogásának, tenni akarásának szép példája volt a 19. század utolsó évtizede, amikor megalakították a Fürdő- és Partszépítő Egyesületet. Ennek elindításában nagy szerepe volt Czigány Károlynak (1832-1893), a kővágóörsi ügyvédnek és a századforduló utáni folytatását Szoníagh Tamás (1851-1936) elnök személye biztosította. A fürdőkultúra kialakulásának és fejlődésének nem kedvezett a tó vízszintjének ingadozása, amely az időjárás függvénye volt. A legtöbb helyen vízinövényekkel benőtt keskenyebb-szélesebb mocsaras területek alakultak ki. Ez nem csak a fürdést, hanem a hajók, kompok kikötését is gátolta. A Déli Vasút megépítése után a vízszint-szabályozási munkálatok elindultak és 1863-ban elkészült a Sió-zsilip és ezzel szabályozott lett a Balaton vízszintje. Ekkor alakult ki nagy vonalakban a Balaton jelenlegi partvonala Ezt követően még sok helyen hosszú ideig a mocsarasodott part megmaradt, de Révfülöp kedvező helyzetben volt, mert a part kellő mélysége miatt alig alakult ki nádas és mocsár, az átkelés biztosítva volt a Balatonon. A partvonal alakulását 1858-tól követni lehet és legutoljára az 1922 és 1933 között készült kataszteri térképen látható, ahol a korábbi felméréshez képest 100-120 m-rel húzódott vissza a part. A Balaton-part melletti nehéz közlekedést a Kisfaludy lapátkerekes gőzhajó feloldotta és megindult a kapcsolat a fürdőhelyek között. A következő esztendőben megjelent hirdetés már azt közölte, hogy „1848 május 1. napjától kezdve Kisfaludy gőzös naponként reggel 5 órakor indul Füredről Keszthelyre. Útjában Szántód, Lölle, Fülöp, Badacsony és Fonyódi állomásokat megérinti. Keszthelyről szinte naponként délben 12-kor indul a közbeeső állomások megérintésével Kenesére.... Ennek a hajóútnak azonban hamar vége lett, különösen akkor, amikor 1861-ben beindult a Balaton déli oldalán a Déli Vaspálya Társaság kezelésében a vonatközlekedés. A fülöpi révről 1093-ban egy feltételezett hamis oklevél is említést tesz, de 1330-ban már egy eredeti oklevél is utalt rá. Az 1700-as években a Bárány család, majd Sághváry István nevéhez fűződik a révátkelés beindítása. Az 1800-as években Czigány Károly nevéhez sok hasznos kezdeményezés fűződik, többek között ő szorgalmazta 1872-ben a Zala-Somogyi Gőzhajózási Társaság megalapítását, és a Balaton nevű csavargőzös vízre bocsátását. Veszteséges működése miatt hamar befejezte működését és 1876-ban elárverezték. Ekkor visszatértek a régi vitorlás-evezős bárkák. Ebben az időben már némi fürdőélet volt Révfülöpön, és az ottani fűrdőházról a Zala-Somogyi Közlöny is beszámolt (Kiss-P. Miklós 1999). A fürdőkultúra kialakulása A révfülöpi szőlőbirtokosok 1899-ben összehívott gyűlésen elhatározták, hogy a Balaton partján Rév- Fülöp felvirágoztatása érdekében néhány kilométer hosszúságban fákat ültetnek és parkot létesítenek. A terv végrehajtása érdekében egy bizottságot választottak és annak tagja Szentmiklóssy Gyula, Gaál Gaszton, Tus Antal, Békeffy István és Kovács Vilmos dr. volt. Ezzel azután Szentmiklóssy Gyula elnökletével megalakult a Fürdő- és Partszépítő Egyesület és erről a Balatonvidék 1899. aug. 20-i száma is tudósított. 34
