Hidrológiai tájékoztató, 2015
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Révfülöp fürdőhellyé alakulása
Révfülöppel kapcsolatban Engelbrecht Károly a Borászati Lapok 1887-ben megjelent írása a helyi szőlő- termeléssel és borkészítéssel foglalkozik, és többek között arról is szól, hogy e szép vidék számos idegent is ide vonzott. Az utóbbi időben pedig igen sok villa épült, így többek között dr. Szontagh Tamásé. Mivel ő ezt megelőzően már járt ezen a vidéken, így történhetett, hogy a környéket alkalmasnak találta gazdálkodásra és pihenésre. A következő adat a Balaton menti szőlők talaját vizsgáló bizottság 1898. évi munkájával kapcsolatos, amelyben Szontagh Tamás is részt vett. E munkát felülvizsgáló bizottság „ A fiilöpi szőlőkben Engelbrecht Károly főfelügyelő, dr. Szontagh Tamás bányatanácsos és Alpár János mintaszerű szőlőtelepei vonták magukra a felülvizsgálatot teljesítő báró - Radvánszky Béla koronaőr vezette bizottság —figyelmét Amikor 1916-ban Szontagh Tamás aligazgatót magyar királyi udvari tanácsossá nevezte ki a király, akkor a Balatoni Szövetség üdvözlő levélben gratulált neki. Ez nem volt véletlen, hiszen az ünnepelt már több évtizede kutató munkája révén jól ismert volt a Balatont vizsgálók és ismertetők körében. A hosszú válaszlevélből kitűnt, hogy először 1881-ben dr. László Mihály alsóőrsi nyaralójából gyönyörködött a Balaton szépségében, és 1885-ben telepedett le Révfülöpön. 1924-ben, nyugalomba vonulásakor eladta feleségének, Veres Jankának budapesti, VIII. Hunyadi u. 10. sz. alatti házát, és Révfülöpre költöztek, ahol nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a helyi közéletbe. A fürdőegyesület fennállásának 25. éves évfordulóját ünnepelte 1926 .augusztus 29-i közgyűlésén. A közgyűlést Szontagh Tamás elnök nyitotta meg és beszédében emlékeztetett az elmúlt 25 év minden eredményére és azokra, akik ebben a munkában részt vettek, de már nincsenek közöttük. Hangsúlyozta, hogy nekik és élő társaiknak köszönhető, hogy Révfülöp fürdőteleppé alakult ki. Az 1929. évi fürdőtörvény lehetőséget adott arra, hogy az 1930. augusztusi közgyűlés határozata alapján azután a Fürdő- és Partszépítő Egyesület Révfülöpi Fürdőegyesület néven működött tovább. Elnöke maradt az 1923. évi tisztújító rendes közgyűlésen megválasztott Szontagh Tamás és 1936-ban bekövetkezett haláláig viselte ezt a tisztséget. Nagy elismerést kapott már az 1923-ban elhangzott előadása a Balatoni Szövetség balatonfüredi közgyűlésén, amikor beszámolt a szövetség és a helyi egyesületek viszonyáról, a kapcsolatok elmélyítéséről. Számos kultúreseményben vett részt Révfülöp lakossága és ezek szervezésében és levezetésében különösen tevékeny részt vállalt Szontagh Tamás, mint kultú- regyesületi elnök. 1929-ben megnyitó beszédet tartott Fráter Lóránd dalestjén és abban méltatta a szerző művészi munkáját. Rendszeres szereplője volt a helyi evangélikus rendezvényeknek is. Az 1930-as években jelentős anyagi támogatással járult hozzá a leventesport fejlesztéséhez. A M. Kir. Balatoni Kikötő-Felügyelőség visszakérte a Fürdőegyesülettől az 1920-tól a kikötő épületben bérelt részét, mivel azt 1928. május 1-étől a Földmívelésügyi Minisztérium üdülés céljára a beutaltak részére biztosította. Ekkor úgy döntött az egyesület, hogy saját épületbe költöznek majd be és a május 1-i közgyűlésre már el is készült az épület terve, amit Gere József akkori fürdőegyesületi igazgató készített. A kijelölt 100 négyszögöl nagyságú területet pedig sikerült Kővágóörstől megkapni. A szükséges összegről úgy nyilatkozott Szontagh Tamás egyesületi elnök, hogy „a Földmívelésügyi minisztertől meg fogja kapni a szükséges összeget.” A munkálatok elkezdődtek, júniusban már a mennyezet és a külső vakolás is elkészült. A kul- túrház felavatása megtörtént és a Fürdőegyesület kezelésbe is vette. A Fürdőegyesületi kultúrház építésének lebonyolításában is jelentős munkát végzett Szontagh Tamás, de késett az állami támogatás. Ezért az egyesület választmányi tagjainak garanciájával, összesen 10.000 pengő ideiglenes váltókölcsönt vett fel az építkezés kifizetéseire a Tapolcai Takarékszövetkezettől. A Honismereti Gyűjtemény és Egyesület Révfülöp egyik kiváló pedagógusa, Benke László iskolaigazgató alapította 1993-ban a helyi Honismereti Gyűjteményt, s őt látjuk a gyűjtemény egyik féltett darabjával, Szontagh Tamás bekeretezett időskori fényképével, aki révfülöpi tartózkodásának nyomait naplójában, több levélben, üdvözlőlapon is megőrizte. A község jelenéről és múltjáról nagy szakmai tudással az egyesület elnöke, a gyűjtemény vezetője P. Miklós Tamás a Villa Filip honismereti folyóirat és a Kiskönyvtár írásával, szerkesztésével 20 éven keresztül felbecsülhetetlen értéket és maradandót alkotott (P. Miklós 2003). A Balaton-felvidék több kiemelkedő kutatójáról, így Lóczy Lajosról is megemlékezik a község, és a később létesített Révfülöpi Honismereti Gyűjtemény több kéziratát, levelezőlapját őrzi és közöttük van olyan is, amelyet Keszthelyről írt Szontagh Tamásnak az 1910-es években. Benke László (1914-1999) így emlékezik a két kiváló szakemberre: ,fi!agy Lajos bácsi Lóczy Lajos után ide hordta a Káli-medencében gyűjtött köveket, és itt válogatták a „fülöpi” Szontagh Tamással". (Benke L. 1996). Cholnoky Jenő 1905-ben írott levelében gratulál Szontagh Tamásnak előléptetése alkalmából, Böckh Hugó kézzel írt levele pedig Selmecbányáról 1911-ben az ő kitüntetése alkalmából köszöni a küldött levelet. A kiterjedt Szontagh-nemzetség rendes közgyűlését tartotta 1929-ben Budapesten és az arról készült jegyzőkönyv egy részletét és Szontagh Tamásné Veres Janka életrajzi adatát, Novák Elek kővágóörsi evangélikus lelkész Szontagh Tamásról elmondott búcsúbeszédét is ugyancsak a gyűjtemény őrzi (P. Miklós 2001). A két világháború között a helyi szőlőtulajdonosok jelentősen kicserélődtek, de az itt maradottak között szerepelt 1928-ban Szontagh Tamás a több mint három holdjával. A helytörténeti adatokból tudjuk, hogy háza a Kossuth u. 18. sz. alatt volt és a Szontagh-, Veres Pálné- , Lóczy-emiék egy része innen került elő. A hagyaték legnagyobb részét ekkor Keszthelyre a Balaton múzeumba vitték. Szontagh Tamás halála után második felesége Bydeskuthy Sándor ezredeshez ment férjhez, majd a házat Baranya megye üdülőnek átépítette (2. kép). Benke László a Szontagh-féle hagyatékról így emlékezik 1980-ban: „...Az 1952-es év őszén Varga Jóska, Kellermayer Sanyi nagy köteg geológusi térképet hozott az iskolába. Egy szakállas tudósé volt a ház, ahol most 35
