Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2016-ban
ta során a haladás előfeltételeit a Vízi és Építészeti Fő- igazgatóság újjászervezésében, valamint az érdekelt birtokosok társulásának szabályozásában látta. 1791. Br. Vay Miklós tábornok, országgyűlési követ az országgyűlés kereskedelmi bizottságának javaslatot terjesztett elő a vízi utak fejlesztésére "Projectum...pro exstruendis aquae ductibus ad ferendas... [ azaz: Tervezet a kereskedelem fejlesztését szolgáló hajózható csatornák építésére]" címmel. 1791. Bedekovich Lőrinc vármegyei mérnök a Zagyva Boldog és Szolnok közötti szakaszáról készített felmérését 31 db 1:36 000 léptékű térképen adta közre. E felvételen kívül a területről vízrajzi vonatkozásban nincs gazdagabb térkép. 200 éve 1816. január 12. * Arenslein József (Pest) matematikus, akadémikus. Pesten, később Bécsben végezte egyetemi tanulmányait. 1846-tól a József Ipartanoda mennyiségtan és erőmütan tanára, majd bécsi főreáliskolai tanár. Szakirodalmi munkássága a matematika, mechanika, meteorológia, hidrológia és mezögazdaságtan területére terjedt ki. (+ Stuppach-Gloggnitz, 1892. február 23.) 1816. január 26. f Rausch Ferenc (Pozsony) matematikus, egyetemi tanár. Tanulmányait Pozsonyban végezte. A jezsuita rend tagja, majd a bécsi Theresianum tanára. 1777-től a budai (később pesti) egyetem gyakorlati mértan tanára, s mint ilyen az 1782-ben megszervezett Mérnöki Intézet legfontosabb tantárgyainak is egyik professzora. Több matematikai, földméréstani és műszaki tankönyvet írt. Kéziratait a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi. (* Prellenkirchen - Ausztria, 1743. szeptember 13.) 1816. március 29. * Korizmics László (Aggszentpéterpuszta) mezőgazdász, mérnök, agrárpolitikus, akadémikus. Kezdetben uradalmi mérnök, hazánkban elsők között létesített rétöntözést. 1849 elején megindította a Gazdasági Lapokat. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik vezetője, 1857-től haláláig elnöke. Részese a Földhitel- intézet alapításának. 1868-tól országgyűlési képviselő volt. Az okszerű talajművelés magyarországi úttörője. Benkő Dániel\e\ és Mórocz Istvántiái együtt átírta és a hazai viszonyokra alkalmazta Stephens Henry. „The book of the farm ” c. müvét, amely hét kötetben, „ Mezei gazdaság könyve" címen, 1855 és 1868 között jelent meg. E mellett még több mezőgazdasággal foglalkozó, önálló vagy társszerzővel írt müve jelent meg. (t Kistétény, 1886. október 5.) 1816. április 27. * Katona Antal (Mezőszentgyörgy), vízmérnök. Oklevelét 1841-ben kapta az Institutum Geometricumban. Előbb kamarai, majd 1859-től társulati mérnökként dolgozott a Felső Torontáli Armentesítő Társulatnál. Utóbb Türr István műszaki tanácsadója, s a Ferenc-csatorna Társaság igazgatója volt. Szakirodalmi munkássága is jelentős, (f Szeged, 1881. április 16.) 1816. * Lechner Gyula (Kassa) mérnök, középítési felügyelő, vízügyi szakíró. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte (1836). Részt vett a Pozsony-Nagyszombat közötti vasút építésében és a különféle folyamszabályozási munkálatokban. Legfontosabb tanulmánya a Tiszántúli Öntöző és Flajózó csatornával foglalkozik. (| Budapest, 1881. március 26.) 1816. Lónyay Gábor, vízszabályozási királyi biztos, Ung vármegye adminisztrátora kezdeményezte az Ung és a Latorca malmainak rendezését, s 1818-ban már a legkárosabbnak ítélt malmok lerontásáról számolt be. 1816. Rendkívüli árvíz sújtotta a Tisza-vidéket, amely pusztításával országos elkeseredést váltott ki. A vízkároktól szenvedő országrészek általános rendezésének előkészítése immár halaszthatatlanná vált. Ennek első lépése a Körösök vízrajzi felmérésének 1818. évi megindítása volt. 175 éve 1841. április 20. * Gyengő László (Győr-Alsóváros) mérnök. Vasútépítéssel foglalkozott. A Pest-Losonc, a Pest-Hatvan, továbbá az Ungvár felé vezető és a Dél-Magyarországot átszelő vaspályát építette. A párizsi Eiffel cég hazai képviselőjeként vezette a budapesti Nyugati pályaudvar épületének építését, a szegedi Tisza-híd építését (az utóbbit a II. világháború alatt felrobbantották). Részt vett a Tisza szabályozási munkálataiban. 1884-ben szabadelvű programmal országgyűlési képviselővé választották. (t Budapest, 1884. november 29.) 1841. március 27. Petzelt József professzort kinevezték a pesti Institutum Geometricum Gyakorlati Mértan (Geometria practica) tanszékének vezetőjévé, amely tanszék a hallgatóknak a vízépítéstan tudományát is oktatta. Petzelt állását a szabadságharc bukása után, 1849-ben vesztette el. 1841. szeptember 22. Pesten megkezdte működését a József hengermalom. Széchenyi a munkásokat Svájcból szerződtette, s onnan hozatta a malom alkatrészeit is. A vállalkozással az volt a célja, hogy a jövőben minél több - a folyóvizektől független - gőz erejével hajtott malom váltsa fel a hajózást hátráltató és veszélyeztető vízi- és hajómalmokat. Az új malom napi 17 tonna finomabb, a piacon versenyképesebb lisztet állított elő. 1841. Tognio Lajos, a pesti egyetem orvosprofesszora "Felszólítás Magyar- és Erdélyország orvosaihoz és természetvizsgálóihoz" címmel az érintetteket a hazai ásványvizek feltárására és alaposabb megismerésére, gyógyfürdőink orvosi használhatóságának tisztázására és e fürdők kiépítésére, valamint a a vízgyógyászat rendsze64
