Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2016-ban
res terápiás felhasználására hívta fel. Tognio jó példával járt elől, mert két évvel később megjelentetett "Néhány szó Magyarhon ásványvizeiről" című filzetkéjében hírül adta, hogy 519 forrás mennyiségi és minőségi vizsgálatát végezte el az azt megelőző 11 esztendő alatt. 1841. Steller László székesfehérvári fúrómester munkájának eredményeképpen Debrecenben, a Piac utcában elkészült a város első, 60,5 m mély fúrt kútja. 1841. Cseresnyés Sándor (1786-1854) Veszprém vármegye főorvosa „Az ugodi sós, vasas, gy an táros, ibolyos, hideg forrásokrór címmel kiadott írásában az ország első artézi kútjáról részletes beszámolót közölt. 1841. A Városligetben Scheibel József kezelésében megnyitotta kapuit Pest város első gőzfürdője, az akkori nevén az „orosz fürdő”. 150 éve 1866. február 4. Herrich Károly, Holtán Ernő, Liedemann Emil, Reitter Ferenc, Stoczek József, Weninger Vince és Ybl Miklós a Helytartótanácsnak beadványt írtak, amelyben a technikai haladás anyagi és szellemi érdekeit előmozdító Magyar Technikai Egyesület megalakítását kérték. Ez az egyesület a Magyar Mérnök- és Építész Egylet közvetlen elődje volt. Az 1866-ban létrehozott egyesületben a következő szakosztályok létesültek: I. Út-, vasút- és hídépítés, II. Vízépítés, III. Gépészet és gyáripar, IV. Földméréstan és mezőgazdasági ipar, V. Bányászat, VI. Középítészet. 1866. február 26. Majláth György kancellár és br. Sennyey Pál helytartósági elnök jóváhagyásával Örményi Józsefet nevezték ki a Tisza-szabályozás kormánybiztosává. 1866. június-július Pesten kolerajárvány pusztított. Több mint ezer áldozatot szedett. A járvány oka az ivóvízkutakat szennyező magas talajvíz volt, ennek hatására a város vezetősége elrendelte az ivóvízhálózat kiépítését. 1866. július 24. A Helytartótanács rendeletileg kimondta, hogy a Balaton vízállásának szabályozása kérdésében a a siófoki vízmérce "0" pontja tekintendő a minimális értéknek. A korábbi évek országos szárazságának következtében ugyanis a tó vízszintje igen alacsony volt, ezért a tóparti birtokosok nem engedték kinyitni a zsilipet. A Sió medre ennek következtében szinte teljesen kiszáradt, ami a sióberki érdekeltek tiltakozását váltotta ki. A szabályozás királyi biztosává br. Fiáth Ferenc veszprémi főispánt nevezték ki. 1866. szeptember 28. Befejezték az ország első hévízkútjának fúrási munkálatait. A harkányi hévízfúrás Zsigmondy Vilmos (1821- 1888) bányamérnök nevéhez fűződik. 1866. október 26. * Kenessey Béla (Iváncsa) vízépítő mérnök, szakíró. Diplomája megszerzése (1899) után különböző kultúrmérnöki hivataloknál működött, legutóbb az Országos Vízépítési Igazgatóságnál. Hosszú ideig szerkesztette a Vízügyi Közleményeket, valamint a Köztelek folyóirat rendszeres munkatársa volt. Maradandó értékűek vízrajzi, vízgazdálkodási és vízjogi tanulmányai. A lefolyási tényezőt ma is a Kenessey-féle táblázatok alapján számítják ki. (t Budapest, 1936.március 25.) 1866. Zsigmondy Vilmos megkezdte a városligeti artézi fúrását (Városliget-I. kút), amely vízföldtani tekintetben azóta is egyik legsokoldalúbb hazai feltárásaink közé tartozik. 1866. Magyarországon elsőként Suess E. végzett talaj vízszint- megfigyeléseket a Pest-szolnoki vasútvonal mentén található kutakban abból a célból, hogy tisztázzák a talajvíz állásának hatását a vasúti töltés állékonyságára. 1866. Több évi apadás után a Velencei-tó teljesen kiszáradt, de 1870-re újra megtelt vízzel. Hasonló sorsra jutott ebben az esztendőben a Fertő tó is. Ez utóbbi kiszáradási jelenséggel a magyaróvári akadémia két tanára, Moser Ignác és Hecke Vencel részletes tanulmányban foglalkozott. 125 éve 1891. január 1. Megjelent a "Vízügyi és Hajózási Közlöny" I. száma. A folyóirat 29 évfolyamot ért meg, 1919. februárjában szűnt meg. 1891. január 1. A vízügyek egységes kezelésére a Földmívelésügyi Minisztérium szervezeti keretei között megalakították az Országos Vízépítészeti Hivatalt (OVH), amely összefogta a tárcán belül működő vízügyi (dunai, tiszai, kultúrmérnöki és vízrajzi) osztályokat. A Hivatal első főnöke Kvassay Jenő lett. Az OVH elnevezése a következő esztendőben Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatalra (OVTH) változott, majd 1899-ben újabb elnevezést kapott, s ekkortól Országos Vízépítési Igazgatóság (OVI) címen látta el a foldmívelési tárca vízügyi feladatait. 1891.január 7. * Horváth József (Budapest) gépészmérnök. A második világháború után a közművek újjáépítését irányította. Tervező, kivitelező és szervező munkájával a jobb vízellátást és csatornázást szolgálta. A Balaton-vidék közművesítésének kiemelkedő alakja, a szakágazat távlati terveinek egyik kidolgozója, (f Budapest, 1976. január 5.) 1891. január 12. Alakuló közgyűlését tartotta Kolozsvárott az erdélyi Kárpát-Egyesület, melynek egyik fő célja Erdély gyógyfürdőinek és ásványvizeinek hasznosítása és az idegen- forgalom föllendítése volt. 1892-től 1948-ig (megszakí65
