Hidrológiai tájékoztató, 2015

ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2016-ban

1966. február 16.

t Károlyi Zoltán (Budapest) folyammérnök, a VITUKI tud. főmunkatársa, a folyómedrek alakváltozásainak és a hordalékviszonyok alakulásának, valamint a Hanság és a Fertő tó szabályozásának elismert kutatója. (* Pécs, 1905. május 7.)

1966. tavasza

A békanyál és a savanyú füvek kipusztítása érdekében 3 000 db, átlagosan 25 dekás testtömegű amurt helyeztek a tihanyi Belső-tó vizébe. A halak azonban nemcsak az említett zöld növényeket fogyasztották, hanem a nádast is alaposan megritkították olyannyira, hogy az 50 ezer m2 nádas területet 1969-re teljesen lekopasztották.

1966. február-április

A Körös-völgyi árvíz során a Berettyó folyó bal partján, Szeghalom térségében a jeges árvíz az intenzív védekezés ellenére töltés szakadásokat okozott. Ezt követően a Fehér-Körös jobb partján a határ felett, román területen keletkezett töltésszakadás, amely összesen 161 km2-nyi magyar és román területet öntött el. A terepen lefolyó víz a lokalizáló töltéseket elszakította. Csökmő térségében közel 7000 fő vett részt a védekezésben. A veszélyeztetett terület lakosságát kitelepítették.

1966. március 8-10.

Az első alkalommal végeztek a Dunán közös vízminőségvizsgálatot a magyar és jugoszláv szakemberek.

1966. március 24.

A Minisztertanács ülésen Dégen Imre beszámolt a télitavaszi ár- és belvízvédekezésről. Jóllehet addigra mintegy 250 millió m3 befogadóképességű belvíztározó épült ki, a belvíz ennek ellenére 3205 km2-t öntött el, s az árvíz miatt kb. 126 km2 került víz alá. A vízkárok több mint 1700 lakást tettek tönkre.

1966. április 1.

Az OVF vezetőjének utasítása szerint a vízügyi szolgálat termelési és ezzel összefüggő gazdasági tevékenységének közvetlen operatív irányítása érdekében megalakult az OVF Vízépítőipari Központ. Első vezetője az OVF korábbi főigazgató-helyettese, Vajda József volt.

1966. április 1.

A Borsodi Regionális Vízmű kiépítési programjának részeként a Köszörű patak vizének duzzasztása érdekében megkezdődött a 340.000 mJ hasznos térfogattal tervezett Köszörűvölgyi-tározó völgyzáró gátjának építése.

1966. május 1.

Tasstól Kunszentmiklósig elkészült a Kiskunsági Öntöző Főcsatorna első 14 km-es szakasza, amely 23 km2-en tette lehetővé az öntözéses gazdálkodást.

1966. május eleje

Tiszavalk határában átadták az ország második kettős működésű (reverzibilis) szivattyútelepét, amely szükség esetén a belvizet emelte át a Tiszába, s a Kiskörei Vízlépcső megépülte után alkalmassá vált arra, hogy öntö- zőcsatomaként is üzemeljen.

1966 május 7.

Ötmillió angolnaivadék érkezett repülőgépen Angliából, s ezzel megkezdődött hazánkban az angolna újabb telepítési programja. 4 milliót a Balatonba, a többit a Velencei-tóba, a Fertőbe, a Körösökbe és a Tisza holtágaiba eresztettek.

1966. május 23.

A Keleti Főcsatornán menetrendszerű hajójárat indult Balmazújváros és Tokaj között.

1966. május 24.

t Fazekas (Fuchs) Károly (Budapest), vízépítő mérnök. Több kultúrmérnöki és folyammérnöki hivatalban, majd a Földművelésügyi Minisztériumban töltött szolgálat után 1948-ban a Vízrajzi Szolgálat vezetőjévé nevezték ki. Ezt követően a VITUKI egyik vezető munkatársa volt. Számos vízrajzi mérőeszközt tervezett. Elsősorban a folyómedrek morfológiai kérdésével foglalkozott. (* Budapest, 1897. július 8.)

1966. június 11.

Hatályba lépett az OVF vezetőjének "A szennyvízbírságról" szóló utasítása.

1966. július 1.

A területi vízminőségi feladatok ellátása érdekében a vízügyi igazgatóságok szervezetén belül megkezdődött a vízminőségi laboratóriumokat is üzemeltető vízminőségi felügyeletek szervezése.

1966. július 6.

Az Egészségügyi Minisztériumon belül megalakult az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság, s ezzel egységes irányítás alá kerültek a gyógyfürdők, az ország gyógyvizei és klimatikus üdülőhelyei.

1966. július-augusztus

Nagy árvíz vonult le a Rábán, amely a gátszakadások miatt mintegy 120 km2-nyi területet öntött el. A későbbiek során ez az árvíz adott lökést a védművek nagyobb arányú fejlesztésének. Ugyancsak erős árhullám okozott gondokat augusztus 23-én a Mura folyó mentén. Az apadást a Dráva egyidejű áradása sokáig megakadályozta.

1966. július 24.

f Palik Piroska (Budapest) limnológus, a budapesti egyetem első női magántanára, az édesvízi algák kutatója, jeles szakíró. (* Budapest, 1895. augusztus 26.)

1966. augusztus 27.

Dégen Imre vízügyi főigazgató ünnepélyes kapavágásával megkezdődött Balassagyarmatnál az Ipoly szabályozása.

1966. szeptember 2-22.

Egy a Balatonban túlszaporodott fonalas kékalga faj addig nem látott mértékű vízvirágzást okozott a Keszthelyi- és részint a Szigligeti-öbölben. A "virágzással" érintett vízfelület meghaladta a 40 km2-t.

1966. november 30.

Püspökladány székhellyel, 880 km2 érdekeltségi területen megalakult a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Tár69