Hidrológiai tájékoztató, 2015

ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2016-ban

sulat. 1978-ban az érdekeltségi terület közel 920 km2-re nőtt. 1966. december f Besenyői István (?) oki. gépészmérnök, 1928^46 kö­zött fővárosi főmérnök, utóbb az ÁMTI, illetve a MÉLYÉPTERV mérnöke, később ugyanitt a Szennyvíz- tisztítási Osztály vezetője. 1958—64-ig — nyugdíjba vo­nulásáig - a VIZITERV irányító tervezője. Hazánkban úttörője volt a korszerű biológiai szennyvíztisztításnak. (* Eger, 1904. január 9.) 1966. december Megjelent az OVF 46. sz. utasítása a vizek és közcélú vízilétesítmények kezeléséről és a költségek viseléséről. A rendelet a vízügyi igazgatóságok kezelésébe csak az egyes nagyobb vízmosáskötéseket, hordalékvisszatartó gátakat, hordalékfogókat és tartozékaikat adta. A víz­mosások kategorizálása olyan kényszerű megfontolás­ból került az utasításba, hogy a befogadó vízfolyások védelmét szolgálja. A kategorizálás az állami feladatot különválasztotta a helyi érdekeltek feladatától. 1966. december 31. A Zagyva-Tarna vízrendszer Hatvan-Miskolc vasútvo­nal alatti szakaszának töltésezése gyakorlatilag befeje­ződött. Az árvédelmi gátak magasságát az 50 évenként statisztikailag előforduló legmagasabb vízszinthez mé­retezték. 1966. Országos rétegvízszint érzékelő hálózatot létesített a V1TUKI. Az első rétegvízszint-mérést az országban elő­ször 1957-ben végezték. A rendszeres mérések megindí­tását az is indokolta, hogy a rétegvizekre telepített mint­egy 60 ezer artézi kút szolgáltatja az országosan fel­használt ivóvíz közel 90 %-át. 1966. Megépült a Hortobágy-Berettyó Főcsatorna bal partján az Alsófutaki elektromos szivattyútelep, mely több mint 2 m3/s vizet emelhet a főcsatornába. (Ezt a feladatot 1916-tól 1,2 m3/s teljesítményű gőz-szivattyútelep látta el.). 1966. Befejeződött Kutas belvízrendszerének fejlesztése. Ez­zel meggyorsult a Berettyó és a Sebes-Körös terület belvizének elvezetése. A rendszerhez két szivattyútelep tartozott, összesen 16 m3/s vízátemelő képességgé). 1966. A MÉLYEPTERV tervei alapján megépült a Mohácsi Vízmű és a Mohács-pécsi távvezeték, amely napi 19 000 m3 vizet szállított Pécsre. Ugyancsak Pécsett átadták rendeltetésének a napi 22 000 m3 teljesítményű szenny­víztisztító telepet. 1966. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 26/1966-os közös rendelete (az ún. "für­dővíz-rendelet") nemzetközi tekintetben is először sza­bályozta a medencés fürdők látogatóinak számát a me­dence nagyságától és a rendelkezésre álló vízmennyi­ségtől függően. A későbbiekben a hatóságok (OKI, KÖJÁL) ennek alapján ellenőrizték a fürdők terhelését, és ez képezte alapját az új fürdők tervezésének is. 1966. Megalakult a Velence-tavi regionális Vízmű Társulat (a későbbiekben Velence-tavi Regionális Víz- és Csator­namű Társulat), amely megalapozta a Velence-tavi fej­lesztési program előkészítését és az elfogadott fejleszté­si célkitűzések tervszerű és folyamatos végrehajtását. 1966. Az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság megkezdte a Fer­tő-kutatási program keretében a tó környékének balneotechnikai vizsgálatait. Vizsgálódásaikat kiterjesz­tették Balf fürdőjének kénes vizét adó Mária-, István- és Fekete-forrásokra is. 1966. Megjelent az 1866 és 1965 között eltelt száz esztendő alatt fúrt 242 hévízkút legfontosabb adatait, valamint a hévízkutatás során elért tudományos és gyakorlati eredményeket tartalmazó "Magyarország hévízkútjai" című sorozat első kötete. A további kötetek 1971-ben, illetve 1978-ban láttak napvilágot a VITUKI gondozá­sában. 1966. Mivel a vizek fizikai-kémiai állapotának ismerete sok esetben nem adott kielégítő választ a bennük lejátszódó folyamatok értékelésére, a vízügyi szolgálatnál ez évtől kezdve a vízminőségi mérések szempontjai közé bevet­ték a víz biológiai vizsgálatát is. 1966. Országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvá­nították a Kardoskúti Fehér tavat és környékét (4,48 km2 területet), amely egyedülálló rezervátuma a közép­európai szikesek szinte valamennyi változatának, a Dinnyés-Kajtori csatorna mellett elterülő Dinnyési Fer­tőt (5,45 km2), amely a vízi-vadvédelemben játszik ki­emelkedő szerepet, valamint a kipusztulóban lévő ősi alföldi láperdők képét őrző mintegy 0,44 km2 kiterjedé­sű Dabasi Turjánost. 1966. A MÉM keretén belül felállították a Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Irodát, amelynek fő feladatává a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei által érintett kilenc megye területén 400 mezőgazdasági üzemben 3 000 km2-en megvalósítandó öntözés üzemi előkészíté­sét, valamint a vízgazdálkodási feladatok komplex vég­rehajtásának biztosítását tették. 25 éve 1991. április 8. A Zámolyi és Pátkai tározókból összesen 500 ezer m3 vizet engedtek a tározóból a Velencei-tóba. Ez két cm- nyi vízszint-emelkedést jelentett (max. 108 cm-re a normális 140-160 cm helyett). 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom