Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2016-ban
1941. február 17. Az első előadások megtartásával a Mérnöki Továbbképző Intézet ténylegesen megkezdte működését. A vízépítészet tárgykörében a hallgatók az ivóvízellátás, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés, a vízerőhasznosítás és tározás, a vízépítési modellkísérle- tezés, az árvízvédelem, valamint a vízrajzról és a hídépítés hidraulika kérdéseiről kaptak új ismereteket. 1941. február 21. A rendkívül erős jégzajlás a balatonkenesei kikötőt teljesen tönkretette. Újjáépítését 1942-ben kezdték meg. 1941. április A visszavonuló jugoszláv hadsereg felrobbantotta az újvidéki vasúti- és közúti hidakat, melyek hajózási akadályokat képeztek. 1941. augusztus 3. t Benedek József (Budapest), mérnök, szakíró, a vízügyi szolgálat első műszaki doktora. Mérnöki oklevelének megszerzése után előbb magán-, később társulati mérnökként dolgozott. Ezt követően lépett állami szolgálatba. Behatóan foglalkozott a Kulpa folyó csatornázásával, valamint vízerőhasznosítási kérdésekkel. Úttörő munkát végzett a rugalmas alapozások terén, ő vetette fel a tiszalöki erőmű és a visóvölgyi tározó tervét. 1934-1937 között az FM Vízügyi Műszaki Főosztályának, azaz a vízügyi szolgálatnak vezetője volt. (* Tokaj, 1875. április 15.) 1941. október 22. t Róna Zsigmond (Budapest), meteorológus, a magyar- országi éghajlat- és csapadékkutatás neves szaktekintélye, az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet 1912-1927 közötti igazgatója. Alapító tagja és első elnöke volt a Magyar Meteorológiai Társaságnak. (* Turdosin, 1860. december 13.) 1941. Megkezdték a Keleti Főcsatorna építését a Hajdúnánás és Balmazújváros közötti 20 km-es szakaszon. Napjainkban Tiszalöktől a Berettyóig 108 km hosszú a víziút. Vizét a tiszalöki erőmű által felduzzasztott Tiszából kapja. Öntözésre és vízi szállításra használják. 1941. Megépült Pécs város szennyvíztisztító telepe, de az eredeti tervekből csak a mechanikai tisztítóberendezés valósult meg, amelynek főbb részei a durvarács, ülepítő medencék, rothasztó tornyok, iszapszárító, átemelő telep és a tároló medencék voltak. 1941. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna és Hármas-Körös torkolatában az előző évben megkezdett beruházást befejezve, Mosonyi Emil tervei szerint elkészült a Hortobágyi Árvízkapu. Ez lehetővé tette - megfelelő Körös vízállás mellett — a csatornán való hajózást, valamint kizárta a Hármas-Körös árvizeit. 1940-1941. Megépült az albertfalvai védgát Kelenföldön, a Budafoki út vonalában. 1941. A Rheuma- és Fürdőkutató Intézet Forráskutató Osztálya elkészítette a Szent Gellérthegy körüli források, valamint a Lukács- és Király fürdő forrásainak szabatos geodéziai felmérését. 1941. Elkészültek a Dongér csatorna munkálatai, mely fokozta a csatorna vízáteresztő-képességét. Ugyancsak elkészült az Alpári csatorna 5 m3/s vízvezetéssel, valamint délebbre a Martonos-Paphalmi csatorna. 1941. Az Öntözésügyi Hivatal Tiszaörsön 2,1 km2-es kísérleti öntözőtelepet üzemeltetett. A helyszín kiválasztását az indokolta, hogy a tiszafüredi öntözőrendszer területén található főbb talajtípusok itt viszonylag kis területen is megtalálhatók voltak. Ugyancsak ebben az évben létesült a sarkadi kísérleti öntözőrendszer. 1941. Megkezdődött a Sió-csatorna felső torkolati műtárgyának építése Hock Károlynak, a Balatoni Kikötők Felügyelősége mérnökének irányításával. A hajózsilip lényegében 1943-ra elkészült, de a további munkák befejezését megakadályozták a háborús nehézségek. A munka átadására így csak 1947-ben került sor. 1941. Benedek Pál főmérnök vezetésével megkezdte munkáját az FM Vízügyi Műszaki Főosztálya által felállított Vízierőügyi Hivatal, amelynek feladata az országos jelentőségű vízerőművek tervezése volt. Az intézmény 1947-től Vízierőügyi és Folyócsatomázási Hivatal néven működött tovább és főleg a Tisza-csatomázás előkészítésével foglalkozott. A Hivatal mérnökei 1941-ben a nagyesésű, hirtelen vízhozam- változású, gyors árhullámú hegyi folyók vízsebességének mérésére bevezették a világító úszók alkalmazását. 1941. A budapesti műegyetemen felállították a II. sz. Vízépí- téstani Tanszéket. 1941. Keszthelyen 7 km hosszúságú vízvezeték-hálózatot hoztak létre, de nem fektettek le külön szennyvízcsatornát az érintett utcákban, hanem a közegészségügyi előírásokkal ellentétben a csapadékcsatornákon keresztül vezették a tisztítatlan szennyvizet a Büdös-árokba, ahonnan az közvetlenül a Balatonba kerüli. 50 éve 1966. január 1. Megkezdődtek a Borsodi Regionális Vízmű kiépítése IV. ütemének munkálatai. Az 1971. december 31-ig tervezett építési ütem létesítményi terveit a V1ZITERV készítette, a kivitelezést pedig — öt szakaszra szétosztva — az OVF Vízügyi Építő Vállalat kapta feladatául. 1966. január 23. Kihirdették és életbe lépett a kormány 5.sz. rendelete. „A káros vízszennyezésről és a szennyvízbírság mértékéről 68
