Hidrológiai tájékoztató, 2015
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Révfülöp fürdőhellyé alakulása
Bydeskuti ezredes lakik. A berendezést és a sok értéket egy teherautóval elvitték - mondotta Sanyi. Ott találtuk az udvaron. Délután már ott voltunk. A szobák térdig szemetesek, tele papírral. Ez a szemétdomb volt gyűjteményünk első igazi kincsesbányája. Lóczy-Szontagh anyagunk alapjait ezek képezik ma is.” (P. Miklós 2000). 2. kép. Szontagh Tamás háza Révfülöpön átépítés után (Fotó: P. Miklós Tamás) A kékkúti kötődés Szoros munkakapcsolat alakult ki Révfülöp mellett Kékkúttal is, különösen akkor, amikor az Anna-forrás helyett a Theodora-kútbó\ kezdtek termelni és a magán- vállalkozás részvénytársasággá alakult. Szontagh Tamás nevével először a 75 részvényes között az 1924. évi közgyűlésen résztvevők között találkozunk. Valószínűleg ez az időpont pontosan összeesik nyugalomba vonulásával, s ettől kezdve aktívan részt vesz a Kékkúti Gyógy- és Ásványvíz Rt. munkájában előbb mint részvényes, később igazgatósági tagként. Ezt annál is inkább meg tudta tenni, mivel ettől az időponttól kezdve állandóan Révfülöpön lakott. A termelés csökkenése és a vízminőség romlása következtében csődhelyzetbe került a részvénytársaság, s ekkor, 1929-ben Szontagh Tamás, Oswald Róbert és Horváth György megvásárolta a palackozó üzemet és Kékkúti Gyógy- és Ásványvíz néven működött néhány évig. Mivel a Theodora-kutat üzemeltetési engedély nélkül használták korábban, ezért azt az új tulajdonosoknak kellett beszerezni. Ekkor, 1930. augusztus 13-án Révfülöpről levelet írt Szontagh Tamás az alispánnak Zalaegerszegre kérve, hogy adja meg az engedélyt a kút üzemeltetéséhez. Ezt kissé későn ugyan, de 1933-ban meg is kapták a tulajdonosok (Dobos 2001). Révfülöpről többször meglátogatta diákkorának kedves helyét, Szarvast. Az egykori gimnázium falán 1937-ben a hálás utókor emléktáblát helyezett el (3. kép). Egy gazdag életpálya 1936. január 31-én véget ért Révfülöpön, és a Magyar Kir. Földtani Intézeten kívül a Társadalmi Egyesületek Szövetsége bocsátott ki gyász- jelentést. Első feleségével Veres Jankával,- sógornője Veres Pálné Beniczky Hermin írónő - egy helyen nyugszik a Farkasréti temető védett sírjában (Dobos I. 2001). ír. lói SZONTAGH TAMASmt 18-51 - 10 ' * Mist tu* - A n-RMO/er .. nds ST.r.i mt.\ rs until. tH\hT\ Isn.SF.T Mist iiAzam a miL-rxr VIssZAMBVA MI NKA!7\ A JUHIT 3. kép. A szarvasi emléktábla Az 1929. évi fürdőtörvény hatására 1930-től Révfülöpi Fürdőegyesületre módosult az egyesület neve. Révfülöp üdülőhellyé minősítése (1933) lehetőséget adott az anyaközségtöl, Kővágóörstől az elszakadásra (P.Miklós 2000). 1936-ban a tapolcai főszolgabíró már azt jelentette, hogy „...a Balatonparti fürdőhely túlnövi az anyaközséget, és így előbb-utóbb a Balatonpart ezen részén átcsoportosítani kell a községeket. Révfülöpön már mozgolódás észlelhető Kővágóörstől való elszakadást illetőleg” A Fürdőegyesület és a Magyar Elet Pártja 1940 októberében a Belügyminisztertől kérte Balatonrévfülöp elnevezéssel önálló politikai község létrehozását és 1943. július 8-án kelt határozatával a következő év január 1-től a ”Kövágóörs községhez tartozó Révfülöp lakott helyet önálló községgé ” alakította (Kiss- P. Miklós 1999). Ezzel az egykori községrész önálló útra tudott lépni a többi Balaton menti helységhez hasonlóan. IRODALOM Benke L. 1996: Gyökerek ezek ill... — Révfülöpi Honismereti Füzetek 2. 67 p. Dobos I. 2001 :Dr. iglói Szontagh Tamás életútja és munkássága. - Villa Filip, 5/1-2.4-18. Hátsó és belső borítólap. Kiss L.-P. Miklós T.1999: A Révfülöpi Fürdőegyesület 100 éve. - Révfülöpi Kiskönyvtár, Révfülöpi Polgármesteri Hivatal.81 p. P. Miklós T. 2000: A világ egyik legszebb tája. - Révfülöpi Honismereti Egyesület, Révfülöpi Polgármesteri Hivatal, 156 p. P. Miklós T. 2001: Szontagh Tamás dokumentumok a Révfülöpi Honismereti Gyűjteményben.—Villa Filip, 5/1-2. 19-20. P. Miklós T. 2003: Révfülöpi Honismereti Egyesület 1993-2003. Villa Filip Repertórium 1993-2003. Révfülöpi Honismereti Egyesü- let.45 p. 36
