Hidrológiai tájékoztató, 2014
EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 150 éve jelent meg Hunfalvy János: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” cimű műve második kötete
versének szavalatát. Egyikből idézve hűen emlékezünk a Magyar Hidrológiai Társaság néhai tiszteleti tagjára, Király Lajosra : Bölcsesség, megfontoltságjózanság, Nyugalom, mosoly, kedvesség, jóság, Ötletek tárháza és munkakedv, Meleg barátság, emberszeretet:- Ez volt Apám. Király Péter - Szlabóczky Pál A Zilahy Lajos Erdészeti Múzeum (egykori Király-ház), a bejárat bal oldalán Király Lajos emléktáblája 150 éve jelent meg Hunfalvy János: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” című műve második kötete A mű első kötetének 1883-ban történt megjelenését követően - annak folytatásaként 1884-ben jelent meg a második kötet. A második kötet az első kötetéhez hasonló rendszerezésben „A Kárpátok délkeleti része vagyis az Erdélyi felföld és a Bánsági hegységek”, valamint „Az Alpok hegyrendszeréhez tartozó hegységek” szerint foglalja össze a természeti viszonyok leírását. Mindenütt megadja a hegylánczolat vagy a hegység AJ alakzatát és tagolódását, B/ a magasságméréseket, valamint Cl a földtani viszonyokat. Ezek között tallózva - főleg a földtan oldaláról - néhány jellemző részt emelek ki. A IV. fejezet: „A Kárpátok délkeleti része, vagyis: Az Erdélyi felföld és a Bánsági hegységek” bevezetőjében felsorolja a területre vonatkozó szakirodalmat és [térképeit]. Ez utóbbiak közül MAGYAR BIRODALOM TERH ÉSZÉTI VISZONYAINAK LEÍRÁSA. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MKMUZjIíIÁKÓIa készítette HUNFALVYJÁNOS. * HiST. TUN, int műn litkicx3. MÁSODIK KÖTET. PEST, AMICB 01«Tiv HAUr.lt AKAII. MMHIiÍAAKÁL Erdély földképeit legtökéletesebb a „General-Karte des Grossfürstenthums Siebenbürgen und der im J. 1861 mit dem Königriche Ungarn vereinigten Theile, ausgeführt und herausgegeben durch das k. k. militärisch-geographische Institut im J. 1863.” I. Az erdélyi Éjszaki határlánczolat keretében 1. A Borgói hegység, 2. A Radnai havasok és 3. A Czibles hegycsoportok szerepelnek. A határlánczolatot túlnyomórészt az eoczén homokkő alkotja, amelyből jegöczös [kristályos] palák: gnájsz és csillámpala merülnek fel. A legnevezetesebb képlet a trachit [andezit], melyhez zöldkő trachit csatlakozik. Ez utóbbihoz Nagybánya és Kapnikbánya nemes crczei kötődnek. A Radnai havasok ásványos forrásainak környékén különösen Sz. Györgynél, Radnánál nagy mésztuff [tufa] '■niinmiBoiIni tímsut 8
