Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Both Mária: Pusztító vizek szemtanúi a 18. században
2. táblázat Hévízkútak hasznosítása 2012. jan. l.-i állapot szerint Lorberer A. J. nyomán Thermal water wells in Hungary - State 01.01.2012. Surface water temperature (°C) Utilization Number of wells T5 CL Number of producing wells Pet. % WS SPA AGR IND COMM MULT REINJ OBS CLOS ELIM 30 - 39,99 221 80 88 31 2 12 6 52 86 104 682 43,05 434 40,64 40 - 49.99 23 153 24 14 3 17 4 45 45 31 359 22,72 234 21,91 50 - 59,99 7 66 26 8 3 19 10 11 20 14 184 11.68 129 12.17 60 - 69.99 45 27 8 2 30 13 4 18 11 158 9,97 112 10.49 70 - 79.99 9 26 7 4 13 3 2 11 3 78 4,92 59 5,52 80 - 89,99 4 33 1 4 1 3 1 7 1 55 3.47 43 4.03 90 -99,99 6 41 1 5 1 3 3 60 3.79 53 4.96 >100 2 1 1 2 6 0,38 3 0,28 Summarised 251 363 267 70 23 93 42 115 192 167 1582 100 1067 100 Percantage % 15,85 22,92 16.92 4,42 1,45 5,87 2,65 7,26 12,12 10,54 67,49 Producing well% 23,5 33.99 25,09 6,55 2,15 8.7 67.49 1067 100 WS: water supply; SPA: thermal spas and hospitals; AGR: agricultural; IND: industrial; COMM: communal space heating; MULT: multiple-purpose; REINJ: reinjection wells; OBS: observation boreholes; CLOS; closed: ELlM:eiiminated Certificated medicinal water: 197 wells in 118 localities + Lakespring Hévíz + 4 groups of springs in Budapest and 2 groups of springs in Eger Certificated thermo-mineral water: 70 wells in 50 localities Pusztító vizek szemtanúi a 18. században DR. BOTH MÁRIA Bevezetés A 18. századi tájleírások fontos tudomány-, táj- és klíma történeti forrásáink. Nyomonkövethető bennük a földtudományok kutatási programjainak kibontakozása és a tájformáló ember vízzel és vízért folytatott küdelme. Az e században készült leírások, kompendiumok, útinaplók abban különböznek a korábbiaktól, hogy a szerzők adataikat világos szempontok alapján a helyszínek bejárása során gyűjtötték. Abban pedig eltérnek a későbbi korokétól, hogy a táj és a benne élő, gazdálkodó ember nem “rész szerint”, hanem egységben jelenik meg. Ez az egységes szemlélet abban gyökerezett, hogy a tájjal foglalkozó tudományok, kutatási területek csak a 19. században váltak szét és alakították ki saját arculatukat, módszerüket (Peter J.Bowler-John VPickstone, 1996). A 18. század első felében készült országleírások sorra vették az állami irányítás szempontjából fontos természeti adottságokat. A történelmi események, települések barokkos tablója mögött a táj mint keret, helyszín, háttér jelent meg. Ezekben az országleírásokban a politikai, a történelmi és földrajzi érdeklődés fogta egységbe a szerteágazó ismereteket. A fölvilágosodás évtizedeiben a linnéi rendszer szabott keretet a botanikai, zoológiái, ásvány- és kőzettani ismereteknek, gyűjteményeknek. A 18-19. század fordulóján a természettudományos műveltségű, Linné rendszerén iskolázott kutatók a természeti egységek, entitások megragadására voltak különösen érzékenyek. Közös vonása e század táj kutatóinak, hogy hasznosítható természeti erőforrásokat kerestek állami megbízóik szándéka szerint, illetve igyekeztek föltárni a gazdálkodást nehezítő, korlátozó természeti hatásokat (Teleki, 1917). Minden bizonnyal a kor legtanulságosabb leírásai azok, melyek eltérő vízrajzi adottságú tájak találkozását mutatatták be, ahol viszonylag kis területen a víz gyakorta ismétlődve volt áldás és átok. Heves vármegye tájai, benne a Mátra, ilyen volt, ahol minden nemzedék a 18. században pusztító árvizek sorát élt át. Bél Mátyás és kora A török uralom megszűnése után épphogy elcsendesedtek a kuruc harcok, a természeti környezet és a helyi közösségek erőforrásait a birodalmi és országos léptékű viszályok kezdték fölemészteni. Ebben az ellentmondásos hatalmi erőtérben született meg a 18. század első felének egyik legnagyobb hatású tudományos műve a Notitia Hungáriáé novae Historico- Geographica. A több évtizedes munka összeállítója a történész és geográfus Bél Mátyás (1684-1749), aki enciklopédikus igénnyel történeti-földrajzi leírását adta Magyarország vármegyéinek. Kutatása korszakjelző a Kárpát-medence természetföldrajzi és táj történeti leírásában. 1718-ban Bél nyílt levélben tette közzé nagyszabású elképzelését, Magyarország történetét és korabeli politikai-földrajzi leírását tartalmazó műről, a Notitia Lfungariae novae Historico-Geographica-ról. Az „Új Magyarország” általános részben hazája földrajza és politikai berendezkedése, a különleges részben a vármegyék leírása kapott volna helyet. Az első rész nem készült el, tervezete azonban fennmaradt. Főbb témakörei az alábbiak: az ország elhelyezkedése, kiterjedése, éghajlata, földjének minősége, folyói, tavai „csodálatos vizei”, hévizek, ásványvizek, hegyei, erdei, vadjai, ércbányái, sóbányái, szoléi, borai, mezőgazdasága. Az adatgyűjtés hosszú évei alatt Bél (többek között) lemondott a német hagyományokat követő államismertetésről, végső soron a mű a vármegyék szerinti országleírásra egyszerűsödött. A 39
