Hidrológiai tájékoztató, 2014
EMLÉKEZÉSEK - Fejér László: Széchenyi István és a magyar vízügyek
Széchenyi és a magyar vízügyek Nem lehet - ha még vázlatosan is - a téma kifejtéséhez úgy hozzáfogni, hogy ne tegyünk említést dr. Mészáros Vincéről, a Közlekedési Múzeum egykori főigazgatójáról, majd - immár reaktivált nyugdíjasként - a Magyar Vízügyi Múzeum (MVM) egyik alapító tagjáról, akinek fenti címen kis könyvecskéje jelent meg 1979-ben a VIZDOK kiadásában. Mészáros Vincének nagy szerepe volt abban, hogy az 1970-es évtized végén a MVM tulajdonába került a Storno-gyüjtemény igen gazdag Széchenyi irathagyatéka, amelynek révén a MVM ma az országban - a MTA Kézirattára után - talán a második leggazdagabb Széchenyivel kapcsolatos iratgyűjtemény- nyel rendelkezik.1 A Széchenyi irányában megnyilvánuló megkülönböztetett érdeklődés nemcsak a „legnagyobb magyar” iránti általános érdeklődésből, hanem Széchenyinek a hazai vízgazdálkodással összefüggő meghatározó munkásságából is fakadt. Éppen ezért vett részt a Magyar Vízügyi Múzeum is az 1970-es években megnyitott nagycenki Széchenyi Emlékmúzeum kiállításának elkészítésében.2 Tekintettel arra, hogy a szélesebb nagyközönség talán kevésbé tájékozott arról, hogy Széchenyi István gróf tevékenysége milyen „vízi” ügyekre terjedt, az Országos Széchenyi Kör meghívta Társaságunk elnökét, dr. Szlávik Lajosi, hogy egy előadás keretében a Tisza-sza- bályozás kapcsán méltassa Széchenyi István szerepét, s ugyancsak felkérték Fejér Lászlói, hogy mutassa be, milyen területekre terjedt ki a reformkori politikus vízügyi munkássága. Az előadások 2014. április 10-én, a nagycenki kastélyban hangzottak el. Persze igen nehéz Széchenyi országépítő tevékenységét szeletekre bontani, mert az egyes lépések egymással szorosan összefüggnek. Elég, ha utalunk arra, hogy az első nagyszabású tette a Magyar Tudós Társaság (azaz a Magyar Tudományos Akadémia) létrejöttének kezdeményezése volt. A tagok között igen korán megjelentek jeles vízmérnökeink is: először Beszédes József, majd őt követte Vásárhelyi Pál. Jellemző módon mindkettőjük érdemeit elsősorban a magyar tudományos nyelv ápolása és fejlesztése körül végzett hathatós munkálkodásaikban látták a kortársak. (Az, hogy a tudományos „nyelvápolásba” kettőjük heves, esetenként a személyeskedéstől sem mentes szakmai vitája is beletartozott - ma már kevesebben tudnak.) Beszédes József Széchenyi útitársa volt az al-dunai hajóútján, amelynek célja a zuhatagos al-dunai folyószakasz szabályozási lehetőségeinek számbavétele volt. Szélesebb gazdaságpolitikai tekintetben pedig a nyugat-európai mércéhez mérve szerény mennyiségű és minőségű hazai ipari termékek balkáni exportjának elősegítése lebegett 1 A gyűjteményi anyagot dr. Deák Antal András dolgozta fel A Magyar Víziigyi Múzeumban őrzött Széchenyi-iratok katalógusa c. 1990-ben megjelent könyvben. 2 Itt kell megemlékezni az azóta már elhunyt dr Könnyei Attiláról (1940-2000) és dr Mészáros Vincéről (1913-1994), akik az első állandó kiállítás kulcsemberei voltak. Széchenyi szeme előtt, amikor hajózhatóvá kívánta tenni Al-Dunát. Beszédes az út után egy eléggé „nagyívü” elképzelést tett le az asztalra, amit aztán Vásárhelyi - az al-dunai vízrajzi felmérések adatai alapján - éles hangvételű cikkben megcáfolt. Széchenyi - bár nem volt mérnök - de megértette, hogy a munkát inkább Vásárhelyi elképzelései alapján lehet megkezdeni, ezért a későbbiekben őt választotta vezető mérnökének. Nem csupán az al-dunai ügyekben, hanem a Tisza dolgában is... Az említett hajóútra 1830-ban került sor, s Széche- nyii az uralkodó 1833-ban nevezte ki az Al-Duna-szabá- lyozás királyi biztosává. A Vízügyi Történeti Füzetek, valamint a Források a vízügy múltjából c. sorozatokban a témát részletesen bemutató kiadványok3 jelentek meg, ezért itt az al-dunai históriát most nem részletezzük. Ha Széchenyi életének kronológiáját tekintjük, akkor a következő nagyszabású vállalkozása a pest-budai Duna-híd ügyének megindítása volt. 1833-ban a dunai mappációs munkák egyik mérnöke, Vörös László elkészítette a Széchenyi vezette Híd-Egyesület számára azt a térképet4 5, amely pontosan bemutatta a pest-budai Duna- szakasz medermélységi, vízsebességi adatait, feltüntette az akkoriban itt horgonyzó hajómalmok (közel 40!) elhelyezkedését, s egyáltalán minden olyan adatot, amely a tervezéshez szükséges volt. A „híd-csata” a Jelenkor-ban, 1836-ban megjelent Felszólítás a Buda és Pest közt építendő álló-híd iránt c. cikkel vette kezdetét, s valójában évtizedekig tartott. Igen izgalmas történetét számos új dokumentum alapján Amelie Lanier és Deák Antal András: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai c. 2005-ben megjelent könyvükben dolgozták fel. Munkájukból kiderül, hogy Széchenyit és Sinái milyen ellentmondásos kapcsolat fűzte egymáshoz. Széchenyi elsősorban a híd bármi áron történő megépítése érdekében tette kockára személyes presztízsét, politikai befolyását, s nem kevés pénzét - mig Sina, mint igazi pénzember elsősorban a vállalkozás gazdasági hasznát nézte, s alaposan „megrágott” minden egyes befektetett forintot. Ám nem véletlenül vésték fel mindkettőjük nevét a Lánchíd kezdőkövére, mert egyikük nélkül sem épülhetett volna meg a főváros egyik legszebb hídja. Kit érdekel ma már, hogy igazából nem volt egy „bombaüzlet” az egész Lánchíd vállalkozás...3 Miközben a híd ügye a hivatali bürokrácia malmaiban őrlődött, az 1838 tavaszán 3 Tory Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (1972), Mészáros Vince: Gróf Széchenyi István al-dunai diplomáciai kapcsolatai 4 „ALAP ’s VIZHELYEZETI TÉRKÉPE BUDA ÉS PEST szabad királyi fő Városainak, mcllyet a’N. M. M. K. HELYTARTÓ TANÁCS kegyes Engcdclmc mellett a’ magyar országi Tekintetes Épitö lő Kormány kebelében találtató legújabb s legjobb eredeti térképekből... a’Tckintctcs Hídegycsület’... TAGJAINAK/ alázatos tisztelettel ajánl Vörös László.. „ (Az eredeti litografált térkép az esztergomi Duna Múzeum gyűjteményének féltett darabja). 5 Széchenyi látva keveset fialó lekötött részvényei árának vergődését - szívesen megszabadult volna papírjaitól, de Sina nem egyezett ebbe bele, mert attól tartott, ha Széchenyi kilép az anyagi támogatók köréből, akkor a vállalkozás könnyen zátonyra futhat. 3
