Hidrológiai tájékoztató, 2014

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Gondolatok a felszín alatti víz védelméről

20 év alatt majdnem 300 működő kúttal szaporodott az ország hévízkút-állománya. A legtöbb kút a termálfürdőkben és kórházakban (363), azután a mezőgazdaságban (267) és a vízellátásban (251) szolgáltatott 30 foknál melegebb vizet.

Jelenleg az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nyilvántartása szerint 254 gyógyvizet és 245 ásványvizet ismertek el. Számos helyen talán indokolatlanul, igen nagy számú hévízkutat üzemeltetnek. Ilyen Berekfürdő, ahol 4, Debrecenben 5, Hajdúszoboszlón 7, Mórahalmon 4, Nyíregyházán Sóstóval együtt 8, Szolnokon 4, Sárváron 8 és még számos helyen 2-3 kútból termelik a gyógyvizet (hévizet), amelynek nagy részét nem balneológiái célra használják.

Gyógyfürdő 45 helyen 78 működik. Ez természetes is, hiszen csak a fővárosban 10 ilyen fürdőt ismerünk. Ezen kívül természetesen még igen sok fürdő nem gyógyvizet és különböző hőmérsékletűt használ fel és így talán a fürdők elérik vagy meg is haladhatják az ötszázat. Számos egyesület, szövetség működik az országban és különböző szempontok szerint csoportosítja a termálvíz hasznosítását vagy a létesítményeket. Ennek ellenére igen nagy nehézség árán sem lehet pontosítani a fürdők számát. Energetikai (fűtés) célra az 1960-as években évente közel 5 Mm3 -t, 1980-ban meghaladta a 32 Mm’-t, a legtöbbet 1984-ben érte el 36 Mm3 -rel, majd fokozatosan csökkent, így 1990-ben 25, 2002-ben már kevesebb, mint 20 Mm3 -t használtak fel (Kaszab 2002).

Vitathatatlan, hogy az ember egészségének fenntartása érdekében célszerű a vízisport igénybe vételébe a lakosság minél szélesebb körét bevonni, de talán kissé túlméretezzük a fürdők létesítését, amely mindig többlet vízfelhasználással jár. Újabb fürdő létesül a közeljövőben Győrben, a fővárosban most nyílt meg a Tüskeuszoda, pedig mindkét hely bőven ellátott strandfürdővel és uszodával, tehát sportolásra

bőven van lehetőség.

A 60 évig eredményesen, jól szervezetten és magas szinten működő Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkájának folytatása mindenképpen elengedhetetlen. Ma különösen időszerűek ezek a felszín alatti víztestek védelme, mivel engedéllyel vagy a nélkül százával létesülnek újabb kutak és célszerű hasznosításuk nem mindig megoldott. A hévízbázisok adatainak regisztrálásával és feldolgozásával, a készletben történő minden változást célszerű a vízügyi szerveknek folyamatosan ellenőrizni és nyílván tartani.

IRODALOM

Bendefy L. 1968: Debrecen városi belsősége süllyedésének hidrogeológiai vonatkozásai. -Hidrológiai Közlöny, — 48/12. 549-559.

Bobok E. - Tóth A. 2010: A geotermikus energia helyzete és perspektívái. —Magyar Tudomány, 8, 912-926.

Borsodi A.- Kosáros T. et al. 2012: Egy termálvíz befogadására szolgáló hűtő-tározó tó vízkémiai és mikrobiológiai jellemzőinek térbeni és időbeni változása. - Hidrológiai Közlöny, 92/5-6. 92-95.

Gondárné Söregi K. (szerk.) 2013: Az éghajlatváltozás hatása az ivóvízellátásra. (CC-Waters Projekt)—NeKI—SMARAGD- GSH—OVF. 22 p.

Halaváts Gy. 1894: Az Alföld artézi kútjai. - Magyar Mérnök- és Épilész-Egylet Közlönye, 28/1.

Kaszab I. 2002: Geotermikus energiahasznosítás porózus kőzetkömyezetben. - Koch-Szentpétery Emlékkonferencia. Kolozsvár, 17.

Ktopp G-né. 2008: Az ásvány- és gyógyvíz minősítés egészségügyi feltételei. A Kárpát-medence ásványvizei, V. Nemzetközi Tudományos Konferencia. - Csíkszereda, 66-75.

Liebe P. 2013: A felszín alatti vízkészletek jelentősége, védelme, különös tekintettel az ásványvizekre. (In: Borszéki B. szerk.: A Kárpát-medence ásvány- és gyógyvizei.) Nagy és Társa Nyomda és Kiadó Kft. Budapest, 137-143.

Tonkó Cs. M. 2012: Használt hévizek felszíni vizekbe bocsáthatóságának kritériuma. Hidrológiai Közlöny, 92/2. 77-80.

Tóth K. 2000: A hódmezővásárhelyi geotermikus energiarendszer termelökútjai és visszasajtoló kútja működésének modellezése. - Hidrológiai Tájékoztató, 19-22.

Melléklet:

1.táblázat Hévízkutak hasznosítása 1993. jan. l.-i állapot szerint Liebe P. nyomán

Hőfok

(°C)

Hasznosítás (kutak száma)

F

V

M

I

E

S

R

Z

K

30-39,9

60

183

66

25

28

86

_

97

2

40-49,9

105

23

15

13

20

24

—

31

1

50-59,9

47

6

15

14

8

515

3

60-69,9

44

1

21

8

3

6

2

18

2

70-79,9

21

—

21

4

111

5

80-89,9

2

—

35

3

—

—

—

6

2

90-99,9

3

28

l

—

—

5

5

> 10011

Összesen:

282

213

202

68

60

121

2

183

21

F - Fürdő V - Ivóvízellátás M - Mezőgazdasági vízellátás I - Ipari vízellátás E - Eszlelőkút

S - Selejt

R - Visszatápláló kút Z - Zárt

K - Kommunális vízellátás

38