Hidrológiai tájékoztató, 2014
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Somodiné Kaliczka Csilla: Vízkárok a Veszprémi Séd vízgüjtő területén
nosnak - megoldandó feladatokat jelent. Egy átfogó, minden érdekelt véleményét összefoglaló, konszenzusra törekvő folyógazdálkodási tervvel a problémák nagy része felvethető és a kezelésükre javaslat adható. Ehhez szükséges a vízügy valamennyi szakágának közreműködése, szoros együttműködése. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni dr. Szlüvik Lajosnak, Sziebert Jánosnak, Kiss Péternek és mindazoknak, akik segítettek, támogattak abban, hogy a szakdolgozat elkészüljön. A 2013. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton szakirányú továbbképzés kategóriában 11. díjat nyert diplomamunka kivonata. Vízkárok a Veszprémi Séd vízgyűjtő területén* SOMODINÉ KALICZKA CSILLA Bevezetés, célok Szakdolgozatomban a Veszprémi Séd vízgyűjtő területén lévő településeken előfordult helyi vízkáreseményeket tekintettem át. Feltártam a vízkárok okait és megoldási javaslatokat fogalmaztam meg a problémákkal kapcsolatosan. Tettem mindezt annak érdekében, hogy előkészítsek egy értékelő rendszert, amely az egyes dombvidéki településeket vízkár veszélyeztetettség szempontjából értékeli, kategorizálja.problémákkal kapcsolatosan. Tettem mindezt annak érdekében, hogy előkészítsek egy értékelő rendszert, amely az egyes dombvidéki településeket vízkár veszélyeztetettség szempontjából értékeli, kategorizálja. Módszerek A munkámban a vízgyűjtő terület bemutatását követően a területen előfordult vízkárokat jellegük alapján három fő csoportba osztottam:- a karszt-és talajvízszint emelkedésből adódó elöntések,- a területen lévő kisebb-nagyobb vízfolyásokon lefutó árhullámok okozta kiöntések,- a belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítési és üzemeltetési hiányosságaiból adódó elöntések. Minden csoportnál konkrét esettanulmányokon keresztül tártam fel a problémák okait. Ennek az elemző tevékenységnek az eredményeit egy olyan módszer kidolgozásához használtam fel, amelynek segítségével viszonylag egyszerűen fel lehet mérni egy-egy dombvidéki település kül - és belterületi adottságait, amely adottságok a csapadékvíz felszíni lefolyását, ezáltal a település vízkárveszélyeztetettségét befolyásolják. A módszert a KÖTI VIZIG-en a Lovas Attila igazgató úr, valamint Békési István és Sólyom Péter kollégák által kidolgozott értékelő rendszer alapján dolgoztam ki. A szolnoki kollégák a települések és a belvízvédelmi szakaszok belvízveszélyeztetettségi értékelését végzik az alap rendszerrel. Szakdolgozatomban ezt a rendszert adaptáltam a dombvidéki településekre vonatkoztatva. Az értékelés során az egyes települések vízgyűjtő területére vonatkoztatva megvizsgálom a kül- és belterületi természetes és mesterséges adottságokat. A külterületi rész esetében pl. a vízgyűjtő terület alakját, a terület lejtési viszonyait, a terület talajtani felépítését vagy a jellemző területhasználatokat, az alkalmazott agrotechnikát vizsgálom. A belterület esetében áttekintem többek között a lakott területet érintő völgyek számát, a befogadó vízfolyás állapotát, a völgyfenék beépítettségét vagy a belterületi vízjárta területek jelenlétét. Ezeket a kategóriákat vízkárveszélyesség szempontjából minősítem. Minél kevésbé van hatással a felszíni lefolyásra az adott jellemző, annál kisebb a minősítési értéke, és minél jelentősebb a hatása a lefolyásra annál magasabb a minősítési értéke, amely 0-5 pont között differenciálható. Egy példa a külterületi _________________1. táblázat Minősítési értékek a vízgyűjtő terület alakja szerint A vízgyűjtő terület alakja Minősítés Hosszan elnyúló y = 0,7-2,0 2 Kerekded y = 0,1-0,6 4 és a belterületi minősítési kategóriákra: 2. táblázat Minősítési értékek a burkolt felületek aránya szerint A burkolt felületek aránya Minősítés 10-33 %-os 1 34-66 %-os 2 67-90 %-os 5 31
