Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szlávik Lajos: A csodálatos vízmolekula
Ezeket a kategóriákat minden érintett településre megvizsgálom, és minden település kap egy összesített kül- és belterületi pontszámot. Ezen két pontszám összegzésével kaphatjuk meg a település összpontszámát, amely alapján minden település besorolásra kerülhet a vízkárok szempontjából a gyengén, közepesen és erősen veszélyeztetett kategóriákba a következő módon: 3. táblázat Dombvidéki települések vízkárveszélyeztetettségi besorolása Vízkár-veszélyeztetettségi besorolás Települések Gyengén veszélyeztetett < 35 Márkó 34 pont, Szentgál 33 pont Közepesen veszélyeztetett 35-40 Öskü 39 pont Bánd 38 pont Erősen veszélyeztetett > 40 Herend 42 pont Következtetések A besorolás alapján az egyes településeknél feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek magas pontszámmal szerepelnek a minősítésben. Ezeknél a kategóriáknál egy szöveges értékelésben konkrétan meghatározhatjuk, hogy hogyan lehet a magas kockázatú kategória besorolását mérsékelni pl. a „felszín alatti víz megjelenése” kategória esetében építési tilalommal és drénezéssel lehetne a problémát kezelni. Összefoglalás A bemutatott módszer alapján meg lehet határozni, hogy az egyes települések esetében melyek azok a tényezők, amelyek javításra, beavatkozásra, rekonstrukcióra szorulnak. Ez a módszer a települések vezetőinek egyfajta figyelemfelhívásként illetve jövőbeni feladat meghatározásként is szolgálhat, hogy melyik gond kezelésére kellene a figyelmet fordítani, milyen tervek elkészíttetését kell preferálni, milyen pályázatokon lenne érdemes ringbe szállni stb. A javasolt intézkedésekkel, vagy azok egy részének megtételével is már jelentősen javítható lenne a dombvidéki települések vízkárokkal szembeni biztonsága. Köszönetnyilvánítás A sikeres dolgozatomat jelentősen támogatták konzulenseim, Tóth Sándor és Sziebert János, valamint hálával tartozom kollégáimnak és családomnak is, akik támogatásukkal és tanácsaikkal segítették a munkámat. * A 2013. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton szakirányú továbbképzés kategóriában I. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka Mosonyi Emil különdíjban is részesült. ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK A csodálatos vízmolekula DR. SZLÁVIK LAJOS Víz - dolgozunk vele, küzdünk érte és ellene, rengeteget tudunk róla, mégsem eleget. Most, hogy a Hidrológiai Tájékoztató digitális kiadása természetesen színesben készül el, a természet e csodájának néhány megjelenési formáját szerettem volna összegyűjteni, felvillantani, számos fantasztikus képpel illusztrálva, ezzel is színesíteni folyóiratunk első digitális számát. Mi a víz? - a létező legegyszerűbb és legkisebb aszimmetrikus molekula: H:0. Mérete liliputi: 10'10 m, de tulajdonságai ennek ellenére tavak, folyók, vízgyűjtők, kontinensek, a földgolyó, az ember, az élet, az emberiség sorsát befolyásolják. Az egyetlen olyan anyag a Földön, amely - szűk hőmérsékleti tartományban - mindhárom halmazállapotában egyidejűleg megtalálható és képes közvetlenül bármelyik halmazállapotból bármelyikbe átmenni. A víz térfogata fagyáskor - a többi anyagtól eltérően - megnő. A jég sűrűsége kisebb a víznél, ezért a jég a víz felszínén úszik, de csak mintegy egytizede látszik ki a vízből, kilenctized része a felszín alatt marad. A fagyásban lévő víz térfogati tágulása okozza a kőzetek mállását, alakítja a földkérget. De ugyanígy alakítja az áramló víz, amely elsodorja a talajszemcséket, kivájja a vízfolyások medrét, az erózió jelensége révén ugyancsak formálja a földfelszínt. A fagypont alatti hőmérsékleten képződő csapadék a hó, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosán további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A kristályok alakja - keletkezésük folytán - nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ. A kutatók véleménye szerint minden hókristály alakja, szerkezete egyedi - két egyformát a természetben még nem találtak... 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. A víz forrásával járó térfogati munka hasznosítása tette lehetővé a gőzgép, majd a gőzturbina megalkotását és indította el az ipari forradalmat. 32
