Hidrológiai tájékoztató, 2014
EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 150 éve jelent meg Hunfalvy János: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” cimű műve második kötete
mokkövek és márgák a krétaképződményhez tartoznak. Az erdélyi Érczhegység Körösbányai hegycsoportjában a diorit folytonos tömegű, amelyet augitporfír szegélyez. Melette zöldkő trachit, trachittuff és jura mészkő mutatkozik. A Nagyági hegycsoport vagyis Csetrás hegységben sokféle trachit kőzetek uralkodnak. A nagyági telérek a mélyebben fekvő zöldkő-trachitban ismertek, míg a szürke trachitban nem érdemesek fejtésre. „Az arany részint termés, részint érczes állapotban s főleg a mindenféle tellur vegyületekben fordul elő.” „Megkülönböztetik a tellurtelérek, aranytelérek és ólomtelérek helyileg elválasztott környékeit.” Algyógy mellett három forrás kárpáti homokkőből fakad, melyet köröskörül mésztuffal borított be. A Zalathnai vagyis Ompolymelléki hegycsoport legnagyobb részét eoczén homokkő alkotja, melyben gyakoriak a zöldkő-trachit tömegek. „Itt-ott nummulit mészkő is találkozik.” Az Abrudbánya-Thoroczkói vagyis Aranyosmelléki hegycsoportok az erdélyi Érczhegység legnevezetesebb részét teszik. Offenbánya, Abrudbánya meg Verespatak a legérdekesebbek. „Offenbányánál is a fő ércztelérek a zöldkő- trachitban vannak, s bennök írástellur [sylvanit], termés arany, fakóércz, vaskéneg [pirít], néha ólomfényle [ga- lenit], rézkéneg, [chalkocit, ill. covellit] s ritkán termés ezüst és veres ezüstércz fordulnak elő. „Abrudbánya környékén a trachit-féle kőzetek és bazalt az eoczén homokkő vön tódulnak át, s ugyancsak ennek területén egyes jura- és krétaképletü mészkő tömegek is merülnek fel.” Megemlíti az Aranyos melletti agyagból és kavicsból álló aranyporos rétegeket, melyekben „finom 22-23 karátos, igen sárga aranyat, gránátokat s mágnesvaskő porondot [homokot] leltek; a mostkori áradmányokban halványsárga, 16-17 karátos arany szokott előfordulni.” „A Verespataki aranymezőt és a hozzá csatlakozó trachit hegyeket körülövező kőzetek a közönséges kárpáti homokkőhöz tartoznak.” „Az arany a csetátye [üreges-barlangos] kőzetet s az érintett homokkövet átjáró számtalan telérben fordul elő.” „A telérek kitöltő anyaga többnyire kvarcz, vaskéneg és mészpát; az arany rendesen nagyon finoman van elhintve” a csetátye kőzetben. A „Verespataki aranyterülethez Európának egy bányaterülete sem hasonlítható, mert Verespataknál aránylag csekély területen a legnagyobb aranymennyiség találta- tik.” Verespatak mellett találjuk Erdély egyik csodáját a Detunáta-Góla /kopasz/ és a Detunáta-Flokósza /erdős/ bazalt hegyeit. A Thoroczkói hegycsoportban, ,jegöczös palák, juramészkő, augitporfír és mandolakövek meg szarukövek, eoczén homokkő, mészkőbreccia, porfirtuff, lajtamészkő s más neogén képletek” vannak. A thoroczkói vasbányák a várostól északra a jegöczös mészkőben vannak, ott ahol az a jegöczös palákkal érintkezik. Bennük barna vaskövek települnek. A medencze nyugati oldalán „hajdan ezüst- és rézbányák is voltak, talán a jegöczös palákban vagy augitporfirban.” A Thoroczkói hegycsoportban találjuk a híres Thordai hasadékot és a Thoroczkótól keletre emelkedő 3579 lábnyi Székelykő hegysorát. A Bihar hegység földtani felépítésében csillám- és agyagpala, triaszféle homokkő és verrikánóféle konglomerátumok, gránit, gnájsz és trachit, liaszféle homokkő konglomerát, dolomit és mészkő vesz részt. A mészkőterületek számos barlangot tartalmaznak. „A mészkőterületek rendesen szárazak, legtöbb s legbővebb forrás ott fakad, hol határaik a homokkő területek határaival érintkeznek.” „A Bihar hegységen eredő vizek mind a Tiszával egyesülnek.” A három Körös és a Szamos közvetlenül a Tiszába szakad. Az „Aranyos elsőben a Marossal egyesül. A Sebes-Körös egyik forráscsermelye Körös-Főnél, a Dumbráva hegyen támad ugyan, de másik hosszabb forráscsermelye, a Drágán vagy Sebes-patak a Bihar hegységen ered és pedig nagyon magasan fekvő forrásokból.” Legnagyobbik forrás a Fontána-Recse, azaz hideg forrás. „A Drágán völgye az egész hegység legzordabb völgyei közé tartozik, egyetlen helység sincs benne” „A Sebes-Körös harmadik forráscsermelye a Jádpatak”, melynek völgye nem oly van és zord mint a Dragané.” A Magyar Flidrológiai Társaság Góg Imre vezette 1983. évi tanulmányúján mind a Drágán, mind a ládvölgyi víztározót is megtekintettük. A Jád /vagy Setét/ patak völgyében 1973-ban létesített 28 millió m3 térfogatú víztározó gát magassága 61 m, hossza 180 m. A gáttestet 4x12 m-es vasbeton lapokkal burkolták. A Drágán /vagy Kellemes/ patak völgyében 1980-ban üzembe helyezett 121 millió m3 térfogatú víztározó betongát magassága 120 m, hossza 360 m. /Lásd: Hidrológiai Tájékoztató 1984. április, 40. old./ „A Fekete-Körösnek szintén három forráscsermelye van.” „A Fehér-Körös a Bihar hegység déli oldalán ered.” A Hév-Szamos [Meleg-Számos] és a Nagy-Aranyos is sok forráscsermelyből táplálkozik. A Bihar és Móma-Kodru hegységekben sok helyen vasérczeket találtak. A hajdani rézbányákat kiaknázták. Rézbánya környékén ezüsttartalmú s ólommal és horgannyal kevert rézérczek „a régi palákban s a jura és neokom mészkőben fordulnak elő.” Csillámpalában és veres palákban ezüsttartalmú ólomércet találnak, „melyet a Doliún levő bányában vájnak.” Nagyobb jelentőségűek a vasérczek, különösen a mészköves területeken barna és veres vaskövek fordulnak elő, „kivált ott, hol a mészkő a szienittel érintkezik.” A Gyalui havasokban a jegöczös palák /csillámpala, chloritpala, faggyúpala, agyagpala/, gránit, granitit [bio- tit gránit] és gnájsz uralkodnak. A Vlegyásza [Vigyázó] hegység túlnyomórészt trachitféle kőzetekből áll. A Sebes-Körös és Szamos közötti hegységek tartozékai a Kolozsvár-Almási hegycsoportok, a Rézhegység, a Meszes hegység s a Krasznamelléki és Szilágysági dombsorok, és a Bükk hegység. A Kolozsvár-Almási hegycsoportokban eoczén és neogén rétegeket találunk. Flelyenként trachit és trachittuff, valamint rhyolittömegek mutatkoznak. Az eoczén rétegekben helyenként agyagvaskövek, bamavaskövek és gipsztelepek telepednek. A Réz hegységben megemlíti a Bodonos és Alsó Dema melletti aszfalttelepeket és a Rév fölötti nagyszerű mésztuff telepet, melyből „erős vízforrások fakadnak, melyek 10
