Hidrológiai tájékoztató, 2013
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Both Mária: A Kárpát-medence vizei Kitaibel Pál művei nyomán
A Kárpát-medence vizei Kitaibel Pál művei nyomán DR. BOTH MÁRIA A magyar tudománytörténet Kitaibel Pál fő művének az 1799-1812 között 28 füzetben megjelent a Descrip- ciones et Icones plantarum rariorum Hungariae-ét (Magyarország ritkább növényeinek leírásai és képei) tartja (Jávorka, 1957). A linnéi gyűjtő és leíró korszak betetőzéseként a ritka növényfajokat bemutató nagy formátumú, illusztrált díszművek kiadása Európa-szer- te szokásban volt. Kitaibel a mű Bevezetőjében hivatkozik a nagy európai flóraművek szerzőire {Linné, Haller, Scopoli, Villarst), ám leszögezi, hogy tőlük eltérően, az ország kevéssé ismert természeti adottságai miatt és a növénytakaró jobb megértése céljából a szerzők {Kitaibel szerzőtársa volt Waldstein gróf) szükségesnek tartják elöljáróban az ország természetrajzi bemutatását. Kitaibel folytatója volt a Bél Mátyás és Mi- koviny Sámuel által elkezdett „országföltáró” munkának, ugyanakkor földtudományi és botanikai terepi gyűjtéseit, méréseit a fölvilágosodás kutató programjának szellemében végezte. 1792-1817 között 26 nagy utazás keretében, több mint 20 000 km távolságot tett meg, körülbelül 1500 napot töltött terepen. Útjainak három inditéka volt: a hazai flóra leírása, az ország természetrajzi adottságainak föltárása, az államhatalom és a gazdaság számára hasznosítható adatok gyűjtése {Molnár, 2008). Utazásainak egyik összegzője fent említett műve, melynek alig negyven oldalas Bevezetőjében átfogó rendszerben tekintette át hazájának természetrajzát kortársai {Mitterpacher, Pillér, Born, Fichtel, Townson, Esmark) és saját kutatási eredményeire támaszkodva {Papp, 2002). Ezt a Bevezetőt tarthatjuk a Magyar Királyság első, természettudományos alapon nyugvó természetrajzi leírásának {Both, 2009). A Bevezető a következő szakaszokra tagolódik: az ország földrajzi helyzete, kiterjedése, határai, tájai, domborzatának, talajainak, ásványkincseinek, vizeinek, éghajlatának jellemzése, földjének kialakulása és növényföldrajzi leírása. {Kitaibel ezt az áttekintést wmlmM i%ofraszo, KmBikwmm Ko/noA '< Z<Ynin.o) ‘tusattcjcti-F<vio, y ia w t (fhahuhAqá éudcm/c mák ’«.rótt/ jESSbaJUL 1. ábra. A Fertő tó és Hanság Lipszky, Mappa generálisában. Kitaibel Soproni naplójában (1806) így jellemezte a tájat: „Az úgynevezett Hanság (Hanyságh), vagy mocsár, vagy Egererdő: Esterházától, illetve a Pomogyi-töltéstől egészen Bősárkányig (Bésárkán)húzódik. ....A mocsár vize barna színű, bele vezet a Répce (Repse) folyó, de tiszta források vize is táplálja. ” A napló és a Lipszky térkép összevetése azt mutatja, hogy Kitaibel pontosan írta le a tájhatárokat és a Hanság vízrajzi viszonyait is. Forrás: OSZK Térképtár 37
