Hidrológiai tájékoztató, 2012

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: Az egerszalóki hévízkútpár eltérő adatainak értelmezése. Csíky Gábor (1915-2001) főgeológus emlékére

1. táblázat. A Nyéki úti és Kondor úti édesvízi mészkő stabil szén és oxigénizotópos összetétele, radiometrikus kora és GPS koordinátái Terület Előfordulás Minta ^'"OiHau x'V ° átlag Kor h (Tszf.) GPS koordináta Terület Előfordulás Minta [%o. V-PDB] [%», V-SMOW] [%0, V-PDB] év m GPS koordináta Ördögárokvölgye Hűvösvölgy. Nyéki u. 1 -10.4 20.2 1.7 199 000 ±22e 240 N 47"32 220' EO 18°58 07l' Ördögárokvölgye Hűvösvölgy. Nyéki u. 2 -10.3 20.3 0.3 Ördögárokvölgye Hűvösvölgy. Nyéki u. 3 -9.9 20.7 0.8 Ördögárokvölgye Hűvösvölgy. Nyéki u. 4 -10.3 20.3 -0.1 Hűvösvölgy, Kondor u. 1 -11.8 18.7 -5.1 Hűvösvölgy, Kondor u. 2 -12.9 17.6 1.9 Hűvösvölgy, Kondor u. 3 -12.5 18.0 2.9 Hűvösvölgy, Kondor u. 4 -11.7 18.8 2.7 264 000 ± 144e 213 N 47"32 165' EO 18°58 907' Hűvösvölgy, Kondor u. 5 -12.4 18.1 2.5 (1977) által leírt szelektív tektonika elméletét a Budaihegységben a középső-pleisztocén idején. 8

1

3C értékük alapján (/. táblázat) a Nyéki úti és Kondor úti édesvízi mészkövek - hasonlóan a legtöbb Budaihegységi édesvízi mészkő előforduláshoz (Kele et al. (2003, 2009, 2011a), Kele (2011)) - a termális típusba tartoznak Pentecost (2005) osztályozási rendszere alapján, amit a mészkő kifejlődése és mikrofácies vizsgálata is megerősített. A mészkövek 8

1

80 értéke közvetett úton a múltbeli klíma változásáról nyújthat információt, mivel a karbonát kiválási hőmérséklete és a mészkövet lerakó víz oxigénizotópos összetétele klímafüggő. A kiválási hőmérséklet (T) számításához (egyensúlyi kiválás esetén) a Friedman és O 'Neil (1977) által meghatározott összefüggés használható fel: 10

3 Ina = (2,78 x 10

6) / T

2 - 2,89 ahol a=(8

l

8O

karboná

t + 10

3) / (8

1

8O

vi

z + 10

3) A kiválási hőmérséklet számításához szükséges adatok közül a mészkő 8

1

80 értéke mérhető (/. táblázat), míg a víz 8

1

80 értékét csak becsülni tudjuk. A hőmérséklet számításához a Nyéki úti mészkő esetében a 8

1

80 = 20,4 %o-es átlagértéket, míg a Kondor úti mészkő esetében a 8

1

80 = 18,3 %o-es átlagértéket használtuk fel a számításokhoz. Mivel a mészkövek az U-soros korvizsgálatok alapján mintegy 260-200 ezer éve a RISS glaciális során képződtek, ezért a számításokhoz a glaciális időszakokrajellemző -14 - -11 %o-es 8

1

8O

ví

z értékkel (Babidories et al. 1998) számoltunk mindkét mészkő előfordulás esetében. A fenti egyensúlyi egyenlet a Nyéki úti mészkő esetében 12-25 °C, a Kondor úti esetében pedig valamivel magasabb, 21-36 °C kiválási hőmérsékletet eredményezett. Figyelembe véve azonban, hogy Friedman és O'Neil (1977) által meghatározott egyenlet a forráskilépési pontnál mintegy 8 °C-kal becsli alá a valós kiválási hőmérsékletet Kele et al. (2008, 2011b), a Nyéki úti mészkő esetében 20-33 °C, a Kondor úti esetében pedig 29-44 °C kiválási hőmérséklet valószínűsíthető. Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi Együttműködési Irodáját és a tajvani National Research Council-t (NRSC) az U/Th mérésekhez szükséges tajvani tanulmányút létrejöttéért, valamint Prof. Dr. Chuan-Chou Shen-1 a radiometrikus korvizsgálati lehetőségért és a mérések során nyújtott segítségéért. IRODALOM Az irodalmat lásd a Hidrológiai Tájékoztató 2011. évi száma 86. oldalán (Szerk). Az egerszalóki hévízkútpár eltérő adatainak értelmezése Csíky Gábor (1915-2001) főgeológus emlékére SZLABÓCZKY PÁL Az első kút létesítése Az Alföld északi szegélyén, a Bükkig felnyúló harmadidőszaki üledékekkel fedett triász és eocén kori rétegekből álló rögsorozat területén 1949 óta végzett gravitációs és fúrásos kőolaj kutatások az 1950/1960-as évek fordulóján felgyorsultak. (Csíky G. 1961, 1966, 1968, Vándorfi R. 1965). A 7 km

2-nyi demjéni területen 428 db (!) fúrás mélyült, ami megfelelt egy 150x150 m-es kutatási hálónak. Ez két nagyságrenddel nagyobb, mint ami a hévíz, geotermikus termelési, modellezési területeken általában adott. Néhány fúrásból 45-50 °C-os víz tört fel, amely alapján jó reménységgel lehetett hévíz feltárásra számítani a sok kis „olajmező" között. A demjéni Vörös Csillag TSz és a megyei Pártbizottság kérésére Csíky Gábor főgeológus egy gravitációs maximum meredek oldalára tűzte ki a fúrást, amely De-42 számon mélyült le 1961-ben 407,5m talpmélységgel, az OKGT kivitelezésében. A 396 m-ben megütött felsőeocén kori lithotamniumos mészkőből 3 atmoszférás kezdeti kútfej nyomással napi 350m

3, majd 1400m

3, 55