Hidrológiai tájékoztató, 2012

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: Az egerszalóki hévízkútpár eltérő adatainak értelmezése. Csíky Gábor (1915-2001) főgeológus emlékére

65°C-os hévíz tört fel. A magas sótartalom miatt az amúgy is csak alibi mezőgazdasági vízhasznosítást elvetették... A dombtetőre telepített fúrásból lefolyó és közben lehűlő vízben kezdetben földmedencében, majd egy kis kör alakú beton medencében lehetett ücsörögni ingyenesen, éjjel-nappal. Még Miskolcról is át-át rándultak alkalmi párocskák éjszakai fürdőkalandra, a taxisok nagy örömére. Azonban a fürdő építése évtizedeken át húzódott (Lénárt L. 2003), az egri fürdők ellenérdekeltsége miatt. Közben a kút teljesítménye folyamatosan csökkent, ezért az időközben mégis elhatározott nagy fürdőkomplexum beruházását új kút fúrásához kötötték. A második kút létesítése A meglévő kúttól kb. 15 m-rel keletre tűzték ki az új kutat (melléfúrásos kútfelújítás), azonos terepszinten. A kivitelező Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Északmagyarországi Üzemvezetőségének ez volt az utolsó hévízkút mélyítése, a '90-es évek eleji felszámolása miatt. Ezért megemlíthető, hogy a kút fűrásműszaki vezetője Bányai János, kutatásirányító geológusa Pataki András volt. Az ünnepélyes műszaki átadás a Vízmű igazgató dr. Kovács Sándor névnapjára esett, ahol megjelent a Hidrogeológiai Szakosztály néhány tagja is dr. Pataki Nándor szakosztály elnök vezetésével. Ekkor Szerző megtekintette a magládákat, és megállapította, hogy a talpi kőzet nem a várt lithotamniumos mészkő, hanem Budai Márga, amit a budapesti metrós fúrásokból jól ismert. A két fúrás összeszerkesztéséből a Csíky Gábor szelvényén (1. ábra) ábrázolt vetőzónán belüli, 35 m-től nagyobb vertikális komponensű vető adódott ki. Ennek magas pontját a De-42 az elvetett oldalt a De42/A fúrás ütötte meg. A két kút adatainak összehasonlítása Az 1. táblázatból látható, hogy az egymás közelében mélyült két hévízkút adata sokban eltérő. A két fúrás terepszintje gyakorlatilag azonos, ezért a vízföldtani naplókban szereplő terepszint adatok közül legalább az egyik (nagy valószínűséggel az elsőé) hibás. A De-42 fúrás eredeti dokumentációja szerint (Országos Földtani és Geofizikai Adattár mikrofilmjén) az eocén mészkőből történő víz1. ábra. DE-42 és -42/A kutak elvi helyzete Csiky Gábor (1966) torzítatlanra széthúzott, és ellentétes égtájú szelvényében Jelmagyarázat: KC

F :Kisce!li Agyag „fedő", KC

H: „homokos" szénhidrogén formációk, TA: Tardi Agyag, BM: Budai Márga, O: üreg. Az egerszalóki hévízkútpár adatai Szlabóczky P. 2012. Kút De-42 De-42/A Fúrás éve 1961 1987 Kivitelező OKGT OFKFV Terep (mBf) Talp (m) 161,8* 407,5 158,1 426,0 Vízadó (m) 397,5 - 403,5 400,3 - 423,2 Kőzet Lithot. mkő. Budai mga. Termcső (mm) <p 133/124 <t> 245/229 Szűr ö(mm) (j) 114/106 0 191/180 Kútfej3 at. (i96i) 22 (1987) nyomás (m) 19,2 (1961)? 10,9 (1976) 18,0 (2010) 17,2 (2010)? Nyug. nyom. 350 m (MPa) 3,565 3,643 Terep felett (m) Absz. (mBf) 6,5 =164,6 24,3 = 182,4 Kfolyó hozam (m '/cJ) 1400(1961) 1 260 (2002) 3700 (1987) 3168 (2002) Reométerezés 10:396.5-397.5 98:400,2 (Q%) (m) 56:400.0-401.5 34:407.5 talpról üreg tetejéből 2:400.2-405 Kif.hőm. <°C) 65,5 (1961) 68,0 (1987) 67,8 (1976) 66,5 (2008) 65,5 (2008) Talp hőm. fC) 68,9 (1961) 72 (1987) Lehűlés ("C/lOOm) 0,98 1,0 GGv (°C/lOOm) GGr (m/'C) 15,4 6,5 16,1 6,2 GVVnorm. 42,8 (1962) 108,5 (1987) 85,7 (2008) 23 5 (2008) Ksz. (10 -'W) 17,75 9,47 Kva. (10 ~'

2m

2) (2005/10 átlag) kfiktív (m/d) >>12,3 5,2 (1961) 35,2 12 (1987) Hotel j. (MW) 3,1 (2002) 8 (2002) beáramlás egy jelentős része a nyitott kúttalpról jelentkezett. Ezt alátámasztja a későbbi reométerezés is. Ezzel szemben a De-42/A fúrás teljes vízbeáramlását a felső-eocén mészkőre települő Budai Márgában 400,2^104,7 m között harántolt üreg felső részéből mutatta ki a reométerezés. Ez a paleokarsztos szituáció hasonló lehet Kriván Pál (1959) által a Budai-hegységben felfedezett felső-eocén szubgressziós, freatikus karszthoz és a Gellért-hegyi Budai Márgában képződött hévizes barlangokéhoz. A két fúrás teleptani korrelációját a VIII. Kárpát-Medence Ásvány- és Gyógyvizei Konferencián, Egerszalókon Szerző által bemutatott poszter, valamint a Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézetben 2012. április 16.-án tartott előadás ismertette - amelyet a Földtani Közlönyben tervezünk megjelentetni. A szabadkifolyású vízhozamnál, a De-42/A kút javára mutatkozó több mint kétszeres különbség egyik oka 56